A fogorvos válaszol

Játszóéri fogbaleset, torokfájás elleni szopogatós cukorkák, fogmosógép vagy kézi fogkefe: megannyi tanácstalanság a hétköznapokban. Mit javasol a szakember?

Szerző: dr. Zeller Zsófia, a fog- és szájbetegségek szakorvosa

1. A barátnőm hároméves kislányának felső metszőfogai egy játszótéri baleset során csúnyán megsérültek, részben letörtek. Azóta is foglalkoztatja a kérdés azokat a szülőket, akik látták a történteket, hogy mi a helyes ilyenkor? Hova rohanjunk, mit tegyünk a letört foggal?

A gyermekkori tejfogbalesetek leggyakrabban egy és három éves kor között fordulnak elő. Ebben az időszakban a gyerekek koordinációja még nem elég fejlett ahhoz, hogy egy esés során hatékonyan tudják védeni magukat a sérüléstől.

Fogsérülés esetén mindig szükséges szakértői vizsgálat annak megállapítása érdekében, hogy a fog és a körülötte lévő szövetek milyen mértékben sérültek. Ha csupán a zománc lepattanásáról beszélünk, legtöbbször elegendő az éles, töredező szélek elsimítása, idősebb, együttműködő gyerekek esetében pedig meg lehet kísérelni a fog esztétikai rekonstrukcióját. Ha azonban a fogbélüreg is megnyílt, szükséges lehet a fogbél részleges vagy teljes eltávolítása. A környező szövetek sérülésének mértékét röntgennel lehet pontosan megállapítani. Szerencsére kisgyermekkorban a csontok még nagyon puhák, így a csont és a fog valódi törésére ritkán kerül sor, ám nagyon rémisztő lehet, ha a fog egyszerűen eltűnik a szájból, miközben sehol nem találják. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy kiesés vagy lenyelés helyett egyszerűen visszanyomódik a fogágyba, ahonnan szerencsés esetben ismét képes kiemelkedni. Ezért baleseti sérüléskor mindig mutassuk meg szakembernek a sérültet.

2. Kíváncsi volnék, mit gondol a fogorvos a meghűléses betegségeknél alkalmazott szopogatós cukorkákról, mézes szirupokról, kanálszámra mézevésről torokgyógyító, köptető céllal? Ha ilyesmiket kap a gyerek, felnőtt, az többet árt a fogának, mint amennyit használ? Vagy utána rohanjon fogat mosni?

Egyes gyógynövények, mint a mentol, a pemetefű, a bíbor kasvirág, vagy a zsálya hatóanyagával készülő gyógycukorkák enyhe vírus- és baktériumölő, valamint gyulladáscsökkentő hatásuk miatt hasznosnak bizonyultak meghűlés, felső légúti hurut, köhögés és torokfájás esetén. A cukorka szopogatás önmagában is fokozza a nyáltermelést, ami a torok lemosását és tisztulását segíti. A méz savas jellege, hidrogén-peroxid-tartalma antibakteriális tulajdonságú, az immunsejtek aktiválása révén pedig szerepe van az immunvédekezés fokozásában. Azonban a torokgyulladások jelentős részét okozó vírusokat a gyógycukorkák és a méz sem képes kiirtani, csupán a tünetek enyhítésében segíthetnek. Hatékony alternatívát jelenthet az antivirális és szükség esetén antibakteriális oldatokkal való öblögetés, vagy az ezekből készült torokspray használata.

A szájüregben a cukrok az ott élő, fogszuvasodást okozó baktériumok tápanyag forrásaként szolgálnak, bármilyen céllal is fogyasztjuk őket. Ezért érdemes inkább olyan édesítőszerrel, például xilittel készülő termékeket előnyben részesíteni, amelyek cukortartalma csökkenti e baktériumok károsító hatását.

A torokfájásra használt szirupok és szopogató cukorkák fogkárosító mellékhatását leghatékonyabban fogmosással, és szájfertőtlenítő oldatok használatával tudjuk megelőzni, amellyel egyúttal a torokgyulladás kórokozóinak számát is csökkenthetjük. A szopogató tabletták használatát ennek fényében érdemes a nélkülözhetetlen minimumra korlátozni.

3. Szeretnék egy elfogulatlan véleményt hallani a fogmosó gépekről. Tényleg gép kell ehhez? Igaz, hogy másként nem lehet normálisan megtisztítani a fogfelületeket a lepedéktől?

Az a tapasztalat, hogy bár lehetséges kézi eszközökkel is tökéletesen megtisztítani a fogakat, kevesen tudják ezt a fogszuvasodás és az ínygyulladás elkerüléséhez szükséges alapossággal végezni. Gyakori hiba például, hogy elhanyagolják a fogak egymás felé néző felszíneinek és a fogak közötti rések tisztítását. A szakirodalom különböző manuális technikákat ír le a fogak hatékony tisztítására, amelyek azonban bonyolultságuk és a helyes kivitelezésükhöz szükséges aprólékos mozdulatok összetettsége miatt sokszor meghaladják a hétköznapi emberek fogmosási technikájának színvonalát. Ezért az otthoni fogkefe használat oktatásakor csak a legalapvetőbb, egyszerű mozdulatokat hangsúlyozunk: a fogíny irányába álló, a fogfelszínnel körülbelül 45°-os szöget bezáró fogkefesörtékkel végzett enyhe rezgő mozgás vagy apró, körkörös mozdulatok után az ínyszéltől a fog élének vagy rágófelszínének irányába történő lesöprést tanácsoljuk.

A jól megválasztott elektromos eszközök abban segíthetnek, hogy a kéz számára nehezen végezhető mozdulatok egy részét helyettesítsék. Azonban használatuk nem jelenti automatikusan azt, hogy az így végzett fogmosás tökéletes eredményt nyújt minden felhasználó számára. Mint minden gép, ez is annyit ér, amennyire tudatosan és szakszerűen tudjuk alkalmazni. Sokan esnek például abba a hibába, hogy az eszközön előre beállított jelzéshez mérik a fogmosás időtartamát. Az időzítő csupán egy hozzávetőleges időtartamot jelez, de nem ad elég információt arról, hogy valóban sikerült-e már megtisztítani a fogakat. Fontos továbbá azt is szem előtt tartani, hogy a fogak közötti rések tisztántartásához továbbra is szükséges fogköz tisztító eszközöket, fogközkefét, fogselymet használni, ezeket a területeket az elektromos kefe sörtéi sem tudják áttisztítani.

5. Óvodás korú kisfiam éjszaka, álmában gyakran csikorgatja a fogát. Félek, hogy kiörik a fog vagy megsérül a zománc. Mit lehet tenni ellene? Egyáltalán miért csinálja ezt?

A kisgyermekkori fogcsikorgatás egyáltalán nem ritka jelenség, egyes kutatások szerint minden harmadik embernél előfordul hosszabb vagy rövidebb ideig, és sok esetben észrevétlen is maradhat. Az alvás bizonyos fázisában az állkapcsot mozgató izmok spontán aktiválódhatnak, hasonlóan, mint amikor valaki álmában a lábát rázza. A pontos kiváltó ok ismeretlen, a háttérben állhat a fogak rendellenes záródása, de gyakran lelki okokra vezethető vissza. Egyes esetekben ez teljesen normális jelenség is lehet, ami a hétköznapi feszültségek spontán levezetését is jelentheti. Ha azonban a gyermek nappal a szorongás jeleit mutatja, az érzelmeit nehezen tudja kifejezésre juttatni, indulatait elrejti, akkor érdemes pszichológus segítőt is bevonni a kezelésbe. A fogorvosi szakrendelésen is érdemes megvizsgátatlni a fogak záródását, és szükség esetén éjszakai harapásemelő sínnel, vagy miofunkcionális trénerrel meggátolható az izmok nem kívánt spontán aktivitása. Problémát jelenthet, hogy sok kisgyermek nehezen vagy egyáltalán nem fogadja el ezeknek az eszközöknek a használatát.

A cikk a HelloBaby! magazinban jelent meg! Légy Te is előfizetőnk!