Sok tanács sajnos még nagyobb frusztrációt okoz, mert arra vonatkozik, hogy mennyi alvásra van szüksége a babának ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön az idegrendszere, megelőzve ezzel mindenféle fejlődési, viselkedési vagy éppen tanulási zavart. Sajnos két nagyon fontos dolgot nem vesznek figyelembe e kért vagy kéretlen tanácsadók. Az egyéni különbségeket és azt, hogy alvásba kényszeríteni senkit sem lehet! A csecsemők alvása nagyon sok tekintetben különbözik a fel- nőttekétől. Ebben igazából nincs is semmi különös, ha átgondoljuk, hogy mindez az ember túlélését szolgálja az ősidőktől kezdve. Az első évek drámai mértékű ideg- rendszeri éréséhez nélkülözhetetlen az anyával, gondozóval való szoros és intenzív kapcsolat, mely a gyakori táplálási igényben és a gyakori érintésre, mozgásra való igényben nyilvánul meg. Mindez nem valósulhatna meg, ha a baba ideje nagy részét mély alvásban töltené elszigetelt környezetben, mozdulatlanul.
Mikor és miért ébred fel?
A csecsemők alvásciklusának hossza nem 70-90 perc, hanem csak 45-60 perc. Ez alatt pedig sokkal több időt töltenek az aktív alvással, mint egy felnőtt. A csecsemők alvásának csak körülbelül a fele nyugodt, mély alvás, míg a felnőtteknél ez az arány 75-80 százalék. Ha megfigyeled alvó babád, könnyű megállapítani, mikor van aktív szakaszban.
A szeme résnyire nyitva lehet, szemhéja alatt mintha ide-oda tekintene, légzése szabálytalan, arcocskája grimaszol, mosolyog vagy éppen sírásra görbül a szája, teste izeg-mozog, megvonaglik. Ráadásul hosszabb időre van szüksége az aktív fázisból a mély alvásba való eljutáshoz. A nyugodt, mély alvás fázisai sem tökéletesek még ebben az életkorban, ezért alvásuk nagy része tulajdonképpen átmeneti, könnyen megzavarható, nyugtalan pihenésnek tűnik.
Az aktív és mély szakaszok
gyakori váltakozása szintén remek alkalom arra, hogy minden inger felébressze. És ha ez még nem lenne elég! Ha egy felnőtt elalszik, szinte „azonnal álomba merül”, nem kell átjutnia egy hosszabb aktív, álmodós szakaszon. A csecsemők viszont ellenkezőleg, ezzel kezdik az alvást, mintegy 20 percet szánva erre, és ezt követi csak a mélyebb szakasz. Ez a magyarázata annak, hogy sok kicsi miért szunyókál többször 20-30 perceket napközben és miért olyan nehéz elaltat- ni némelyik csecsemőt. Megelégszenek az alvás első szakaszával, vagy nagyon könnyen megzavarható az átmenet, mindenféle ingerrel, legyen az külső, a környezetből származó, vagy a baba fejlődéséből adódó. Ilyen lehet egy intenzívebb mozgásfejlődéses, értelmi éréssel összefüggő vagy szeparációs szorongásos időszak. Ahogy nőnek, fejlődnek a gyermekek, fokozatosan alakul ki az a képességük, hogy nyugodt alvással kezdjék a pihenést.
Csak csöndben és sötétben vagy a nyüzsgés közepén?
Nagyon fontos, hogy figyeld meg a babád! Ismerd ki, hogyan szeret elaludni. Felnőttként sokan azt gondolják, hogy a kicsinek egy csendes, félhomályos szobára, egyedüllétre, kiságyra van csak szüksége, és már alszik is békésen. Valóban léteznek ilyen gyerekek is, és ha a te babád így szeret pihenni, akkor érdemes tiszteletben tartani a napnak azokat a kitüntetett, csendes fél óráit, amikor alszik.
A többség számára azonban mozdulatlanság inkább rémisztő.
A természetben és így a mama pocakjában is minden él, mozog, lüktet, hangot ad. Ő ebben élt kilenc hónapig. Próbáld ki, hogy mi a helyzet, ha melletted alszik, érzi a szuszogásod, hallja szívverésed. Akár rajtad, a mellkasodon is alhat. Neked is jól jöhet egy kis nappali szunyókálás! A hordozókendőben hordozás remek megoldás. Tegyetek nagy sétát, vagy csak otthon kösd magadra. Természetes átmenet ez a pocaklakó lét és a kiságy nyugalma között. Ne félj tőle, hogy nem tudod majd letenni. Ha kielégíted kötődési igényét, jelez majd, lekéredzkedik, mert érdekli a világ. Hisz épp ezért nem ér rá aludni! Figyeld meg, hogy mikor kezd álmosodni. Ne várd meg, amíg teljesen kiborul és csak sír a fáradtságtól. Az első lapos pislantásnál tedd mellre, ha szoptatod, vagy ringasd el, bújjatok össze. Ha túllendül a fáradtság első szakaszán, idegrendszere „túlpörög”, akkor már nagyon nehéz megnyugtatni. Figyeld meg, hogy túljutott-e az alvás kezdeti, aktív szakaszán. Ha nem, jobb, ha nem is akarod még letenni, ha addig a kezedben volt, mert úgyis „bekapcsol az agyában a kiságyérzékelő”. Várd meg, míg mélyen alszik, és gyengéden tedd le, de figyelj, hogy ágya ne legyen túl hűvös.
Hogyan segítheted a nappali alvást?
• Ismerd ki, hogyan szeret, hogyan tud jól aludni a gyermeked.
• Aludjatok összebújva, vagy legalább úgy, hogy testetek összeérjen.
• A léptek monoton ritmusa segíti az elalvást. Kösd hordozókendőbe, és menjetek sétálni!
• Figyelj az álmosság első jeleire, ne várd ki a túlpörgöttség állapotát!
• Szoptatásból vagy a karodból akkor tedd le, ha látod, hogy már mélyen alszik.
Különbözőek vagyunk
A babák alvásigénye a felnőttekéhez hasonlóan elég változatos. Vannak igazi hétalvók, és vannak a nyugtalan gyerekek, akik nem érnek rá alvásra vesztegetni az idejüket. Ha a babád kevés alvás mellett is jól fejlődik, nem kell aggódnod. De attól, hogy nem aggódsz, még nagyon nehéz lehet így megfelelni a mindennapok kihívásainak. Talán erősítő lehet a gondolat, hogy mindez nem probléma, amire mindenképp megoldást kell találni, hanem egy átmeneti állapot, ami ugyanúgy elmúlik gyermekünk növekedésével, mint annyi sok más nehéz időszak.
A cikk a HelloBaby! Magazin májusi számában jelent meg. Ha szeretnétek hasonlóan érdekes témákról olvasni, itt tudtok előfizetni az újságunkra.
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez