A mentők sokszor szembesülnek embert próbáló helyzetekkel, különösen egy gyermek mentése során, ezért sokat segíthetünk nekik, ha vészhelyzet esetén kapkodás és pánik helyett gyorsan és szakszerűen értesítjük őket.
A K&H gyógyvarázs program a gyermekegészségügy elkötelezett támogatójaként a május 10-i Mentők Napja alkalmából összegyűjtötte a legfontosabb teendőket, amelyekkel jelentősen megkönnyíthetjük mindennapi áldozatos munkájukat.
Ha mentőt kell hívni
Ha gyermekünk rosszul lesz, vagy balesetet szenved, előfordulhat, hogy nekünk kell mentőt hívni. Ilyenkor az ötujjas szabály észben tartásával sokat tudunk tenni, hogy megkönnyítsük a munkájukat. A mentésirányítónak a mentők riasztásához ugyanis a következő öt alapvető információra van szüksége, ebben a sorrendben: pontos cím, vészhelyzet leírása, sérültek száma, kiegészítő információk, elérhetőségünk. Ha nem otthon vagyunk, érdemes már a kicsengésre várakozva feltérképezni a környéket, hogy pontosan meg tudjuk határozni a címet. A mentőirányító így akkor is útnak tudja indítani a segítséget, ha megszakadna a vonal. Az elérhetőségünk azért szükséges, hogy szükség esetén vissza tudjanak minket hívni. Kiegészítő információ lehet, ha nem csak a mentőkre, de a tűzoltókra vagy a rendőrségre is szükség van.
Amíg megérkezik a mentő
Amíg a mentő kiérkezik a helyszínre, elsősegélyben kell részesítenünk gyermekünket.
„Ha szükséges, a mentőirányító már telefonon keresztül is segíteni tud. Kövessük pontosan az utasításait, közben pedig próbáljunk meg arról is gondoskodni, hogy megérkezésükkor a mentők azonnal hozzá tudjanak kezdeni a sérült ellátásához. Így például ne akadályozza őket zárt kapu vagy házőrző állat. A gyermeket ne hagyjuk magára, nyugtassuk meg, hogy úton van a segítség, sőt, ha rosszabbodik az állapota a szakemberek kiérkezéséig, hívjuk újra a mentésirányítót, és értesítsük a helyzet súlyosbodásáról” – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.
Oszd meg ha tetszett, hogy más is láthassa!
