A szobalevegő ideális páratartalmának mértéke 40-60 százalék, mérése páramérő készülék, ún. higrométer segítségével lehetséges.
A lakások egy részében, jellemzően a távfűtött panellakásokban, a túlfűtöttség következtében a levegő páratartalma lecsökken, a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken.
Míg a régi lakások természetesen szellőző fa nyílászárói állandó légcserét biztosítottak, az újabb építésű lakások kiváló szigetelésének köszönhetően a téli időszakban a levegő páratartalma felszökik, nem ritka az ablakokon, ajtókon lecsapódó pára. A nedves környezet pedig ideális terepet biztosít a penészgombák, háziporatkák elszaporodásának, mely egyéni érzékenységtől függően allergiás tünetek megjelenéséhez, ill. azok súlyosbodásához vezethet.
Napjainkban számos készülék kapható, melyekkel a lakás levegőjét szükség szerint párásabbá, vagy épp szárazabbá tehetjük. A köznapi néven hideg párásító készülékek gégegyulladás (krupp, rekedtség), száraz köhögés esetén nyújthatnak segítséget, fontos azonban megjegyezni, hogy ilyenkor a szoba hőmérsékletét is csökkentsük, hogy a megemelt páratartalom jótékony hatása még inkább érvényesüljön. Ellenkező esetben „gőzkabin” szerű, kellemetlen, fullasztó hatást okozhatunk.
Penészgomba-és háziporatka-allergiás, asztmás gyerekeknél a szoba párásítása kerülendő.
A levegő páratartalmát növelhetjük, ha a szobában teregetünk, vagy a fűtőtesteken párologtatókat helyezünk el. A vízigényes növények akár 10-15 százalékkal is növelik környezetük páratartalmát, ezért érdemes elhelyeznünk néhányat a lakásban, ha a levegőt párásítani szeretnénk. Túl magas páratartalom esetén lényeges a rendszeres szellőztetés, de beszerezhetünk páramentesítő készüléket is.
Oszd meg ha tetszett, hogy más is láthassa!
