Az is jó, ha valaki ösztönösen, saját elképzelései alapján masszírozza a kisbabáját, de azért nem árt, ha legalább néhány alapmozdulatot megtanulunk. A csecsemők bőre nagyon érzékeny az érintésre, ezért fontos, hogy lassan, fokozatosan kezdjünk hozzá.
Adjunk időt a picinek, hogy hozzászokjon ehhez az új típusú ingerhez. Ha közben figyeljük a baba jelzéseit, nem verbális üzeneteit, akkor az ő aktuális igényéhez, pillanatnyi állapotához igazíthatjuk a fogásokat. Hamarosan átveszi az irányítást, és éreztetni fogja velünk, mi esik neki jól, és azt, hogy gyengédebb vagy erőteljesebb mozdulatokra vágyik-e.
Előkészületek: A szoba hőmérséklete 24-26 °C körül legyen, hogy meg ne fázzon a baba. Kerüljük az erős megvilágítást. Ha szeretnénk, betehetünk egy nyugodt zenét, de az is elég, ha csendesen, halkan beszélünk gyermekünkhöz, vagy dúdolgatunk, s közben mosolygunk rá. Ha nem is érti pontosan a szavak jelentését, megérzi, hogy egész lényünkkel ráfigyelünk, teljesen ráhangolódunk, s a masszázs idejére kizárjuk a külvilágot.
Vetkőztessük le a babát, fektessük hanyatt, tegyünk alá egy plédet, és ha van, egy vízhatlan pelenkaalátétet, mert könnyen előfordul, hogy masszázs közben bepisil. Úgy érdemes elhelyezkednünk, hogy a szemkontaktus kialakulhasson, és mi is kényelmesen érezzük magunkat. Legjobb, ha terpesz- vagy törökülésben leülünk a földre vagy az ágyra, teszünk egy párnát a hátunk mögé, és magunk elé fektetjük a babát.
Mivel masszírozzunk?
Fontos, hogy tiszta, meleg kezekkel, rövid körmökkel kezdjünk hozzá a simogatáshoz! Érdemes a gyűrűket, karkötőt, órát is levenni, nehogy felsértsük velük a kisbaba bőrét. Különféle masszázsolajok kaphatók, legjobb a búzacsíra-, levendula-, mogyoró-, mandula-, kókusz- vagy szezámmagolaj.
Az olajból néhány cseppet dörzsöljünk szét a tenyerünkben, hogy felmelegedjen. Soha ne öntsük közvetlenül a baba bőrére, mert egyrészt hideg lehet, másrészt a mennyiséget sem tudjuk így szabályozni. Eleinte csak egy testrészt masszírozzunk. Néhány nap elteltével újabb és újabb testtájakat bevonva végül eljutunk a teljes testmasszázshoz. A fokozatosság nem csak azért fontos, hogy eleinte ne tartson túl hosszú ideig, hanem hogy a baba fokozatosan ismerkedjen az új érzéssel, és teste különböző részeivel. Lehetőleg szimmetrikusan masszírozzunk: egyik lábat és lábfejet a másik után, majd a popsit, a hasat, a hátat, végül a karokat, a nyakat és az arcot. Ne tartson hosszú ideig a masszázs, hiszen annak nem hosszúsága, hanem minősége a fontos.
Eleinte csak 2-3 percig, majd ahogy nekünk is jobban mennek a simítások, fogások, és a baba is egyre jobban élvezi a dolgot, növelhetjük az időtartamot 20-25 percre. Fontos, hogy ne kedvetlenedjünk el, ha gyermekünk először nem fogadja szívesen az érintésnek ezt a formáját. Kitartásunk meghozza gyümölcsét, és meglátjuk, hogy pár nap után már szinte várni fogja a gyöngéd simogatást.
Fontos! Ne végezzünk masszázst lázas, beteg gyermeken, valamint a védőoltásokat követően 2-3 napig. Akkor sem ajánlott, ha valamilyen kiütése, bőrbetegsége van a picinek. Ne olyan időpontot válasszunk, amikor a kicsi éhes, túlságosan élénk vagy nagyon álmos. Legmegfelelőbb, ha éber, de nyugodt állapotban van. Ha neki épp nincs kedve hozzá, ne erőltessük rá a masszírozást, várjuk meg, amíg ő is szívesen fogadja. A szülő lelkiállapota is
fontos: ha ideges, nyugtalan, feszült, akkor negatív érzéseket közvetít gyermeke felé, ezért jobb, ha ő is ráhangolódik a masszázsra, mielőtt elkezdené. Ne legyen a közelben olyan zajforrás, vagy feltűnő, élénk színű dolog, ami elvonhatja a pici figyelmét. Ideális, ha csak a csecsemő, és a masszázst végző személy van jelen a helyiségben, csak így tudnak teljesen egymásra figyelni. Szenteljük ezt az időt csak a gyermekünkre. Ne gondolkodjunk közben a
problémáinkon, hanem lazuljunk el mi is.
