Egy csaknem tíz éve kiadott európai uniós irányelv szerint a „tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőknek módjuk legyen” az önálló terhesgondozásra, valamint szüléslevezetésre. Ehhez képest Magyarországon szülést még mindig csak elvben vezethetnek le, de egy új jogszabálynak köszönhetően legalább a várandósok gondozását ez év közepétől már végezhetik a szülésznők – adta hírül a Világgazdaság.
Nőgyógyász helyett szülésznő is végezhet terhesgondozást, ha az első vizsgálatok azt állapítják meg, hogy előreláthatólag problémamentes lesz a várandósság. Magyarországon ez az évi 87-90 ezer terhesség több mint felére igaz.
A hosszú, több mint egy éves vajúdás után megszületett rendelet július 1-jétől ad felhatalmazást a szülésznőknek a várandósgondozásra. A szakma már ezt is jelentős előrelépésnek könyveli el, holott végzettségük elvileg terhesség levezetésére is felhatalmazza a szülésznőket, és ezt a lehetőséget egy 2005-ös európai uniós irányelv szerint a magyar jogszabályoknak is biztosítaniuk kellene számukra. Ennek ellenére a fővárosi Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházon kívül szinte nincs olyan szülészet az országban, ahol a szülésznők – természetesen, ha szükséges, orvos jelenléte mellett – a terhesség elejétől a végéig önállóan dolgozhatnak.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Szülésznői Tagozatának elnöke szerint már az önálló terhesgondozás lehetősége is jelentős előrelépést jelent, méghozzá több szempontból is. Egyrészt szakít egy évszázados hagyománnyal, amelynek létjogosultságát egyre több, külföldön végzett vagy ott dolgozott magyar nőgyógyász is megkérdőjelezi ma már. Másrészt enyhít a nőgyógyászatot is mindinkább sújtó szakemberhiányon, harmadrészt pedig némileg talán visszatartja a pályát elhagyni készülő szülésznőket. Ők ugyanis azért választották ezt a hivatást, mert szülést szeretnének vezetni, szülőszobán dolgozni – mondja Tóth Anna. Ha ez nem is lehetséges, viszont a szülésznők kompetenciája a szülőszobán kívüli felelősségteljes, értelmes munkával bővül, az a mintegy 2500 szakember közül sokak számára lehet visszatartó erő.
Pap Károly, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészeti és Nőgyógyászati Tagozatának tagja, a nyíregyházi Jósa András kórház Szülészet nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa az új rendelet kapcsán hangsúlyozza: a szülésznők a várhatóan problémamentesen zajló terhességek gondozását végezhetik majd, a terhességi rizikóval rendelkezők gondozása azonban továbbra is szülész szakorvos feladata marad. Emellett, ha a terhesség bármely szakaszában magas rizikógyanú merül fel, a szülésznő köteles a kismamát haladéktalanul szülész-nőgyógyász szakorvoshoz irányítani, aki átveszi a gondozását. Ha ez a rizikó megszűnik, a gondozást újra folytathatja a szülésznő is. A rendelet bevezeti a „felelős személy” fogalmát is, aki – legyen az orvos vagy szülésznő – felel azért, hogy a kötelező szűrővizsgálatokat a megfelelő időpontban és módon elvégezzék, kiértékeljék. Ennek a felelős személynek névvel, elérhetőséggel a Terhes Kiskönyvben is szerepelnie kell.
Pap Károly úgy látja, ha a szülésznőknek a jogszabály ugyanilyen felelősségi jogkört biztosít a szülések levezetésében is, nem lesz akadálya annak, hogy egyre több helyen ők segítsék világra az újszülötteket. Szerinte ugyanis jelenleg a fő probléma az, hogy ha nem orvosnál szül a kismama, akkor az esetleges komplikációkért, negatív következményekért a szülőszobai munkáért felelős szakorvos, végső soron pedig az osztályvezető főorvos viseli a jogi felelősséget.
A szülésznői jogosítványok további kiterjesztését szolgáló tervezet már készül, az irányelvek kidolgozása folyamatban van – teszi hozzá. Ez a rendelet valószínűleg előszele lesz a szakma megújulásának, EU-konformmá válásához, hiszen a szülés természetes folyamat, amelynek során normális esetben nincs szükség sem szülésznőre, sem orvosra, sem jelentős infrastruktúrára.
Kevesebb macera a kismamáknak
A szülésznői kompetenciák bővülnek, a kötelező szűrővizsgálatok köre viszont szűkül júliustól annak köszönhetően, hogy a szülész-nőgyógyász szakma megújította a várandósgondozásra vonatkozó, részben elavulttá vált, 22 éves szabályokat. Az elmúlt évtizedek hazai és nemzetközi evidenciái szerint a terhesség első 12 hetében kell alaposabb vizsgálatokat végezni, és amennyiben ezek nem jeleznek problémát, akkor később már nincs szükség annyi szűrésre, mint amennyit korábban elengedhetetlennek tartottak. „Miközben egyre elfogadottabb a háborítatlan szülés eszménye, a terhesség során még mindig agyonvizsgáljuk az édesanyát és a magzatot. Egy 38 hetes terhesnek ma még egy hét alatt akár öt helyre is el kell mennie, holott az alacsony rizikójú terhességnél elegendő, ha az orvos csak „távolról tartja rajtuk a szemét” – fogalmaz Pap Károly.
