Vajon allergiás tüneteket mutat a baba, vagy csak kólikás? Mi a laktóz-intolerancia, s mi a tejallergia? Mit érdemes tudni az immunológiai ablakról?
Szakértő: Dr. Cseh Áron gasztroenterológus, gyermekorvos; Szále Kata interjúja
Úgy tűnik, egyre gyakoribb az ételallergia. Ez valóban így van?
Nőtt az ételallergiások száma, de korántsem olyan mértékben, mint ahogyan azt laikusként sokan gondolják. Ez az embereknek csupán 1-2%-át érinti Magyarországon. Ezzel szemben minden 2-3. család beszámol valamilyen fajta ételallergiáról, tudniillik gyakran gondolnak allergiára akkor is, amikor a tünet mögött valami más ok áll.
Melyek a leggyakoribb félreértések?
Például amikor fáj a kisbaba pocakja (csecsemőkori kólika), nem biztos, hogy allergia áll a háttérben. Hiszen az ételallergia gyulladást okozhat a szervezetben. Szintén előfordulhat – már csecsemőkortól – pszichoszomatikus gyomorbélrendszeri betegség, ami mögött gyakran szorongás áll; vagyis szintén nem allergia. Ezeket nevezzük funkcionális betegségeknek.
Az ilyen problémák legtöbbje életkori sajátosságból adódik és nincs mögötte szervi gond.
A leggyakoribb táplálékallergén a tejfehérje. Milyen arányban érinti a kisgyermekeket a tejfehérje-allergia?
A tejallergia 4 éves kor alatt a gyermekek 1-2 százalékánál fordul elő és 80 százalékuknál kisiskoláskorra elmúlik.
A második leggyakoribb ételallergia a gyermekeknél a tojásallergia, harmadik pedig a szójaallergia. Ám a csecsemőkori allergiák 90%-át szerencsére kinövik a gyermekek.
Hogyan deríthető ki, hogy valójában mire allergiás a kisgyermek?
Diétával. Amennyiben a tünetek alapján felmerül az allergia gyanúja, akkor a szülő orvosi javaslatra 2-4 hétre kivonja a kicsi táplálékai közül az adott anyagot.
Nagyon fontos tudni, hogy a legtöbb esetben sem vérvétel, sem bőrpróba nem tudja egyértelműen bizonyítani az allergiát a kisgyermekeknél. Sőt, mindez inkább káros, hiszen sok vért vesznek, a szülőknek sok pénzébe kerül az eljárás és az eredmény is téves. Ezeken a sok pénzért árult teszteken mindig és mindenkinél az derül ki, hogy leginkább a tej, a tojás, vagy a búza okoz gondot, és ennek alapján gyakran fölöslegesen, és így károsan diétáztatják magukat vagy gyermeküket a szülők.
Amikor egy csecsemő bőrén ekcéma jelenik meg, az előrevetíti az ételallergiák nagyobb esélyét?
Az ekcéma vagy dermatitisz megjelenésekor az eseteknek csak 30-40%-ában áll fenn ételallergia. Fontos kezelni, zsírozó krémmel gyógyítani a bőrt, valamint kezdetben kerülni az allergént. Szoptatott babánál az édesanyának kell diétáznia. Gyakori, hogy az ekcémát is tejfehérje-allergia vagy tojásallergia okozza. A tojásallergia és az ekcéma ugyanakkor hajlamosíthat veszélyes földimogyoró-allergiára is, ezért javasolt szakemberrel konzultálni.
Érdemes tehát az allergéneket minél később adni a babának?
Nem, a javasolt bevezetési időt (4 és 6 hónapos kor között) érdemes tartani, csak óvatosan. Ugyanis ha később adjuk az allergéneket, akkor súlyosabb reakcióra lehet számítani, és a legújabb felmérések alapján később is növik ki a gyermekek az allergiát.
Ez az úgy nevezett immunológiai ablak?
Igen, a hozzátáplálás során hasznos az allergénekkel a szoptatás védelmében találkoznia a babának. Hamarabb kinövi, fokozatosan megszokja a szervezete az adott anyagot.
Tápszeres babáknál már betöltött 4 hónaposan elindítható ez a folyamat. Szoptatott babáknál, ha az édesanya szeretné, várhat még, de érdemes 6 hónapos kor előtt megkezdeni a hozzászoktatást és 1 éves korig bevezetni az allergéneket. Mindemellett: ma már nem az az ajánlás, ami korábban, hogy évekig egyáltalán ne kapja az adott élelmiszert a gyermek, ha igazolódik nála az allergia. Amennyiben orvosi javaslatra 1-2 havonta kis mennyiségben próbálkozunk az allergének adásával (mindig csak egyfélével!), akkor jó eséllyel számíthatunk az orális tolerancia kialakulására – azaz arra, hogy a gyermek szervezete hozzászokik. Súlyos esetben persze mindezt kizárólag szakorvosi felügyelettel szabad elvégezni.
Ugyanakkor a búzaallergia, mint minden allergia, már korábban is okozhat tünetet, de a legtöbb esetben idővel megszűnik.
Nem csak az allergének jelenthetnek kihívást a fiatal immunrendszer számára: a kórokozókkal is meg kell ismerkednie. Találkoznak-e ma elegendő kórokozóval a gyerekek?
Itt-ott nyilván találkozhatnak valamennyi kosszal – ami szintén szükséges az immunrendszer éréséhez –, ám kórokozóval amíg otthon van egy baba – ha nincs nagyobb testvére – jóval kevesebbel. Amikor egy kicsi közösségbe kerül, és először találkozik a szervezete egy-egy kórokozóval, még nincs rá immunválasza. Éppen ezért a felmérések szerint teljesen normális lehet az, ha évente 8–10 alkalommal is 1-2 hetes betegségeken esik át a kisgyermek.
Gyermekbetegségek A-tól Z-ig – minden fontos tudnivaló egy helyen a szülők és a családok számára
