Nőtt a gyermektelenek és a csak egy gyermeket vállalók aránya, de ezzel együtt azok az anyák is egyre többen vannak, akik három vagy több gyermekre vállalkoznak.
Összeállította: W. Ungváry Renáta és Szále Kata
Hány gyereket szül a magyar anya?
Magyarországon egy nő élete során átlagosan 1,59 gyereket szül (ez 2017-ben 1,53 volt, 2019-ben 1,56). Ez kicsit kevesebb, mint az európai átlag, amely 2016-ban 1,6 volt. Európában sehol sem éri el a gyermekszám a kettőt. Ahhoz, hogy az adott ország létszáma növekedjen, 2 feletti gyermekszám lenne szükséges.
Míg 2017-ben például 91 577 gyermek született Magyarországon, addig a 2019-es nagy emelkedés, majd a Covid hozta visszaesés után 2021-ben 93 000 baba látta meg a napvilágot – ez 662-vel több, mint a 2020-as évi születésszám. 2021-ben hazánkban 305 esetben történt csecsemőhalál.
És akik nem nálunk születnek?
2010 és 2016 között a nem Magyarországon született magyar állampolgárok létszáma 78 000. Ebből egy év alatt Erdélyben körülbelül 9000 gyermek születik, a többiek javarészt a külföldön élő magyar vagy vegyes családok gyermekei. 2015-ben Németországban több, mint 2000 magyar gyerek született. Folyamatosan növekszik a hazánkon kívül született magyar babák száma. 2017-től 2021-ig összesen 2021-es évben kb. 36 000 magyar állampolgárságú gyermek született nem Magyarországon. Ez a szám nagyságrendileg kezelendő, ugyanis a statisztikákban az új anyakönyvezett magyarok száma jelenik meg – ebben benne lehet az is, ha valaki felnőttként kérte az állampolgárságot, de többségében ők a kivándorló magyar szülők gyermekei. Becslések szerint minden hatodik magyar gyermek külföldön jön a világra.
Míg 2019-ben 21 900-an hagyták el az országot, addig 2020-ban 19 322 fő.
Jelentősen több lett a gyermektelen és később jönnek a babák
Az ezredforduló és 2016 között a gyermektelen nők aránya 8-ról 16%-ra nőtt.
A harminc évesen gyermektelen nők száma négy és félszeresére nőtt: 1990-ben 12 százalékuk volt gyermektelen a harminc éves nőknek, addig 2019-ben 55 százalékuk.
2017-ben az első gyermeket átlagosan 28,6 évesen szülte a magyar anya. 2018-ban 28,8 évesen. Ez kis módosulásokkal az utóbbi években hasonlóan alakult. Az ezredfordulón még 25,3 évesen szültünk először.
Európa mellett Észak-Amerikában is ez jellemző, és várhatóan ez a tendencia egy darabig még folytatódni fogfog.
Miért szülünk később?
Az elemzések szerint a rendszerváltás (1989) óta megnégyszereződött a felsőoktatásban részt vevők aránya. Ez azt jelenti, hogy az anyák és az apák is későbbi életkorban válnak keresővé, a keresőképességet pedig a társadalom többsége a családalapítás feltételének tekinti.
2000 és 2017 között 71%-ról 54,9%-ra csökkent a házasságban születő gyermekek aránya. 2021-ben rekord számban köttettek házasságok, összesen 72 ezer pár állt oltár elé, ez a szám utoljára 1986-ban volt ilyen magas.
Európai országok, ahol nem fogy a lakosság
A legnagyobb természetes népesség növekedés – melybe a migráció nem számít bele -, azaz legtöbb kisbaba Írországban, Cipruson, Luxemburgban, Svédországban és Franciaországban született. ” Az ezer lakosra jutó legnagyobb természetes szaporodás Írországra (6,2 ezrelék), Ciprusra (4,1 ezrelék), Luxemburgra (3,2 ezrelék), Svédországra (2,3 ezrelék) és Franciaországra (2,2 ezrelék) volt jellemző 2018-ban.” – olvashatjuk a ksh.hu oldalon. Gyarapodó európai országok még: Észtország, Finnország, Németország, Spanyolország, Szlovénia – ám ezekben az államokban a bevándorlás javít a mérlegen.
Forrás: KSH
Ajánljuk még a témában:
