Mit jelent az immunológiai ablak? Az az időszak, mely az allergiás megbetegedések megelőzésére a legalkalmasabb.
Hogyan érik a kisbaba immunrendszere?
A csecsemő immunrendszere élete első hónapjaiban óriási fejlődésen megy keresztül. Szembesül a külső világgal, amelyre válaszolnia kell. Ekkor történik az „immunrendszer beprogramozása”, ami a gyermeket felkészíti az élelmiszerek későbbi problémamentes befogadására, vagyis kizárja bizonyos ételek fogyasztása utáni allergiás válaszok kialakulását.
Az allergiás megbetegedések – asztma, atópiás ekcéma, stb. – megelőzésének ideális időszaka a negyedik és a hatodik hónap (16–26. hét) közötti, ún. „immunológiai ablak”.
Mindent, ami nem anyatej vagy tápszer, a negyedik hónaptól kezdjünk bevezetni
A csecsemő immunrendszerének helyes „beprogramozása” érdekében nagyon fontos, hogy jól időzítsük a belek nyálkahártyájának és az immunválaszt, allergiás reakciót kiváltó anyagok „találkozását”. Ha a potenciális allergéneket fokozatosan vezetjük be a csecsemő étrendjébe a betöltött 4. hónaptól a 6. hónapig, jelentősen csökkenteni tudjuk az allergiás betegségek kialakulásának valószínűségét, sőt, növelhetjük a csecsemő élelmiszer-toleranciáját.
Milyen élelmiszereket vezessünk be 6. hónap körül
tyúktojás, halak, gabona, glutén, rizs, diófélék, tejtermékek, szója
Korábban a szakorvosok (és a szülők is) úgy gondolták, hogy a szolidok (minden, ami nem anyatej vagy tápszer, tehát tojás, halak, gyümölcs) bevezetése csak a 6. hónap betöltése után javasolt. Ez viszont hibás feltételezésnek bizonyult, és a felsorolt ételek bevezetése az említett „immunológiai ablak” időszakban javasolt. A kizárólagos szoptatás, mint allergia megelőző táplálékfelvétel, a gyermek négy hónapos koráig javasolt.
Ajánlások a szülőknek
A legújabb kutatások bizonyítják, hogy a potenciális allergének bevezetése az egészséges csecsemők étrendjébe – a szoptatás fenntartása mellett – 4-6 hónapos kor között javasolt.
A hozzátáplálás tartalmazzon zöldségeket, gyümölcsöket, húst, beleértve a halakat is, tyúktojást, gabonalisztet, burgonyát, rizst, zabot és tejtermékeket.
Az új élelmiszereket egyenként kóstoltassuk (egyszerre csak egyet és kis mennyiségben), sorrendjük nincs meghatározva.
A felsorolt élelmiszerek késleltetett bevezetése nemcsak az ételallergiák kockázatát növeli, de kihat az inhalatív allergénekre (poratkák, pollenek, penész és állatszőr) való túlérzékeny reakciók kialakulására is.
Tyúktojás a szoptatott baba étrendjében
A tojás és a tojásfehérje bevezetése nálunk már hagyományosan a csecsemő 9-12 hónapos korára tehető. Máshol a világon a szoptatott babák már féléves koruk előtt is kapnak tojást, ami megfelel a mostani trendeknek. A hőkezelt tojásételek bevezetése a csecsemő étrendjébe a 4-6. hónap között többszörösen csökkenti a tojás- és más fehérjére kialakuló allergia kockázatát, valamint az inhalatív allergénekre (poratkák, pollen vagy állatszőr) kialakuló túlérzékenység kialakulásának valószínűségét.
Az első tojást a betöltött 4. hónap és a 6. hónap vége előtti időszakban adjuk a csecsemőnek. Ezzel csökkentjük nemcsak a tojásfehérje-, hanem egyéb fehérjeallergia kialakulásának kockázatát, valamint a poratka, pollen és állati szőrre való túlérzékenységet is.
A szoptatott csecsemők is ehetnek halat
A tengeri halak korai bevezetése az étrendbe általánosan csökkentheti az allergiák későbbi kockázatát. A csecsemő étrendjében a halhúsra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a tojásra. A tengeri halak még a 6. hónap betöltése előtt foglalják el helyüket a csecsemő étlapján. A halételek bevezetése 8 hónapos kor után bármilyen ételallergia kockázatát 2,5 szeresére növeli, és az inhalatív allergénekre kialakuló túlérzékenység kockázata szintén a másfélszeresére nő. A halételek időben történő bevezetése a helyes felnőttkori táplálkozási szokások megalapozása szempontjából is nagyon fontos.
Búza, rozs, zab és rizs a csecsemő étrendjében
Ha a búzát túl korán (0-3 hónap), vagy túl későn (6 hónapos kortól) vezetjük be a csecsemő étrendjébe, növelhetjük a gabonafehérje-allergia kockázatát. Kutatások bizonyították, hogy a búza bevezetése 6 hónapos kor után 3,7 szeresére növelte a búzaallergia kockázatát, mint az 5. hónapig történő bevezetés. Hasonlóan a zab és a rizs késői bevezetése is növelheti a búza allergia kialakulását. A zab és rozs allergénjei gyakorlatilag megegyeznek a búzában található allergénekkel.
Cöliákia, diabétesz, és a glutén bevezetése
A glutén a gabonafélék magjaiban található fehérje. Késői bevezetése – 6 hónapos kor után – búzaallergiát okozhat, és nő a cöliákia és gyerekkori diabétesz kialakulásának kockázata is. A cöliákia megelőzése szempontjából szakmai ajánlás, hogy az optimális megoldás a glutén fokozatos adagolása együtt a védelmet nyújtó szoptatással, a csecsemő 6 hónapos korában. Nagy adag glutén bevezetése, vagy késői besorolása a csecsemő étrendjébe növeli a cöliákia és a diabétesz kockázatát.
Mogyoró és a többi dióféle
A diófélék és a belőlük készített ételek nem alkalmasak a 3 éven aluli gyermekek részére, mert fennáll a fulladás veszélye. Az allergia kialakulása szempontjából azonban a dióféléket – hasonlóan a többi allergénhez – mindenképpen vezessük be a 4 – 6 hónapos csecsemő étrendjébe. A mogyoróallergia kockázatának csökkentésében is fontos az „immunológiai ablak” időszak. A mogyorót tartalmazó ételek mellőzése a kisgyermekek és várandós kismamák étrendjéből már idejét múlt ajánlás. A legújabb kutatások egyre több bizonyítékkal szolgálnak arra nézve, hogy a mogyorót tartalmazó ételek fogyasztása jelentősen hozzájárulhat az aktív immuntolerancia kialakulásához.
Tejtermékek tehéntejből
A túró, joghurt és további tejtermékek – a tejalapú babaitalokkal együtt – bevezetésére a csecsemő étrendjébe ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi potenciális allergén esetében. Azoknál a szoptatott csecsemőknél, akik időben megkóstolták a standard anyatejpótló tejeket, többszörösen kevesebb esetben alakult ki tehéntejfehérje-allergia, mint azoknál, akiknél a bevezetésre később került sor.
Szójatej a szoptatás időszakában
A szójakivonat nem tej, összetétele alapvetően különbözik a tejétől. Csecsemőknél előfordul ugyan szójaallergia, de a legfrissebb kutatások szerint ez nem olyan gyakori, mint azt feltételezték. Nincs racionálisan magyarázható oka annak, hogy a szója – a többi potenciális allergénhez hasonlóan – ne jelenjen meg a csecsemő étrendjében. Ugyanakkor a tehéntej rendszeres szójatejjel történő helyettesítése a csecsemő táplálása és az allergia megelőzése szempontjából szintén helytelen. A szójakivonatok nem teljes értékű táplálékok.
A témában ajánljuk még:
Mi számít allergénnek?
