Amikor arról olvastam, hogy a csecsemők székletében akár tízszer-hússzor annyi mikroműanyag lehet, mint a felnőttekében, akkor azonnal elhatároztam: erről muszáj írnom!
Szakértő: Dr. Cseh Áron gyermek-gasztroenterológus, szerző: Szále Kata
Mit is takar pontosan a mikroműanyag kifejezés?
Az 5 mm-nél kisebb műanyag részecskéket nevezik mikroműanyagoknak, melyek a műanyaggyártás elterjedése óta léteznek a környezetünkben, de csak 2004 óta tudunk róluk. Mára annyira felhalmozódtak, hogy lényegében a természetben is mindenhol előfordulnak.
Hogyan kerültek „mindenhová” és milyen mennyiségről van szó?
Itt elsősorban degradációs termékről beszélünk, amely a műanyag gyártása és használata során keletkezik, ugyanis az iparban használnak is mikroműanyagot, gyártják is, és különböző szűrésekhez használják.
Akkor az ember is óhatatlanul találkozik vele, igaz?
Sajnos, már a táplálkozási láncba is bekerült, hiszen a levegőben, a vizekben, az óceánban is jelen van. A nagy óceáni szemétsziget – amely már 17 magyarországnyi méretű (!) és az űrből is látszik – nagyrészt műanyagból áll, mely a napsütés, az UV-sugárzás, a sós víz hatására is bomlik, így megeszik a planktonok, a halak. A mikroműanyag jelenléte még az óceán leginkább érintetlen, legtisztább, szemétszigettől legtávolabb eső részén is mérhető, kimutatható a vízben. Ma már olyannyira elkerülhetetlen, hogy valószínűleg nincs olyan ember a földön, akinek ne lenne valamennyi mikroműanyag a szervezetében.
De nyilván nem mindegy, hogy mennyi az a valamennyi. Mivel viszünk be a legtöbbet?
Kis túlzással: bármivel. Az élelmiszerekkel is jelentős mennyiséget kapunk. Itt ne csupán a palackozott ásványvízre vagy más palackos italra gondoljunk, mint bűnösre – ezekben 500-5000 darab/liter mennyiség fordulhat elő – hanem arra is, hogy mondjuk, 1 kg étkezési tengeri sóban 10-20 ezer db mikroműanyag szemcse lehet. Egy darabig azt reméltük, hogy a BPA-mentes műanyagok már nem egészségtelenek… Ma 100 emberből 95-nek a székletében kimutatható a mikroműanyag.
A legégetőbb kérdés: milyen hatással van ránk mindez?
A műanyag elterjedésének hatásaival lényegében most szembesülünk, és valójában még nem is igen tudjuk, hogy mi mindent okozhat az emberi szervezetben. Amit már biztosan látunk: okozhat bélelzáródást, bélgyulladást, rossz irányba befolyásolja a mikrobiomot. Az utóbbiról érdemes tudni, hogy a beleinkben 2-3 kg hasznos baktérium él, melyek ugyancsak „megeszik” a műanyagot és ez szintén gyulladáshoz vezet.
A felsoroltak közül egyelőre a bélbetegségekről van a legtöbb adat, és ami biztosan látszik: a bélnyálkahártya károsodik, csökken a bélflóra diverzitása, gyulladásos eltolódás alakul ki, nő a belek áteresztő képessége, mindez pedig olyan autoimmun betegségekhez vezet, mint a gyulladásos bélbetegség – ami egyre gyakoribb.
Ijesztő hallani, hogy még nem is igen tudható, mi mindent okozhat a szervezetünkbe jutó mikroműanyag.
Nehéz vizsgálatokat végezni amiatt, hogy lényegében nincs kontrollcsoport, hiszen mindenkinek a szervezeté-
ben előfordul mikroműanyag. Ám az már kiderült, hogy például a Crohn-betegek, IBD-s (gyulladásos bélbetegségben szenvedő) betegek székletében kétszer annyi a mikroműanyag, mint az egészséges emberekében. Sőt: minél magasabb a mikroműanyag mennyisége, annál súlyosabb a betegség.
Lehet-e valamiféle pozitív üzenete a témánknak?
Talán megnyugtató, hogy a mikroműanyagok nagy része ártalmatlanul kiürül a szervezetünkből. Ezzel együtt, amikor a műanyagok használatát el tudjuk kerülni a mindennapok során, tegyük meg! A legnagyobb rizikó számunkra az előre csomagolt élelmiszerek fogyasztása, a műanyag palackos ital, valamint a légszennyezettség.
A baba első éve – Minden információ egy helyen az újszülöttkortól egészen 1 éves korig.
