A gyermekkori elhízás egyre komolyabb probléma világszerte, következményeként pedig azok a betegségek, amelyek korábban csak a felnőtteket érintették, ma már a gyerekeket is veszélyeztetik.
A 2-es típusú cukorbetegség 20 évvel ezelőtt csak ritkán fordult elő gyermekeknél, ma viszont az új diabéteszes kisgyermekek jelentős részénél ez a diagnózis. Az első 1000 nap során a szülők felelőssége a megfelelő táplálkozási szokások kialakítása, amelyekkel megelőzhetőek a felnőttkori népbetegségek – így például a cukorbetegség is.
Gyermekkori túlsúly
A kisgyermekek egyéves kora után a szülők tudatossága a hazai statisztikák szerint csökken. Bár a mesterséges ízfokozókat még ekkor is kerülik, minden harmadik családban ugyanazt eszik a babák, mint a szüleik, és 20%-uk napi rendszerességgel kap cukrozott teát, szörpöt, üdítőt vagy édességet. Mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a 12-24 hónapos gyermekek 14%-a potenciálisan túlsúlyos és 3%-uk elhízott.
A kiskori dundiság felnőttkorban komoly problémákat okozhat
A baba fejlődésében és az elhízás megelőzésében a magzatkori táplálkozásnak, tehát a kismama táplálkozásának is hatalmas szerepe van. Ennek ellenére tízből mindössze négy anyuka változtat az étrendjén a terhesség alatt (pedig jelentősen megugrik a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükséglete), a helytelen táplálkozásnak köszönhetően pedig minden tizedik, hat hónapnál kisebb csecsemő potenciálisan túlsúlyos.
A (4-)6 hónapos kortól ajánlott hozzátáplálást is gyakran hamarabb kezdik meg, és a babák harmada egyéves kor után ugyanazt eszi (ugyanúgy édesítve, sózva és fűszerezve), mint a család többi tagja. A baba megfelelő fejlődéséhez a vitamin- és ásványianyag-szükséglete testkilogrammokra vetítve akár többszöröse is lehet a felnőttek szükségleteinek. Vasból például 5,5-szer annyira, kalciumból négyszer, esszenciális zsírsavakból pedig háromszor annyira van szüksége egy babának testkilogrammra vetítve, mint egy felnőtt szervezetnek. Ezenkívül kialakulóban lévő emésztőrendszere sem alkalmas még a felnőttek számára készült ételek befogadására és hasznosítására. A szénhidrátdús, finomított cukrokkal teli ételek miatt fellépő elhízás hosszú távon is problémát jelenthet számára: a kisgyermekként elhízottak vagy túlsúlyosak többsége felnőttként is súlyproblémákkal küzd.
Hogyan előzhető meg a gyermekkori elhízás?
Fő a rendszeresség és a mértékletesség: a napi három főétkezés mellett két kisebb étkezés is javasolt. A tízóraira és az uzsonnára kínált, készen kapható nassolnivaló helyett inkább gyümölcsöt, zöldséget vagy teljes kiőrlésű gabonából készült rágcsálnivalót adjunk a babának, de készíthetünk cukormentes házi kekszet is, aszalt gyümölcsökkel.
Az étkezésnek legyen meg az ideje és a módja, alakítsunk ki egy olyan menetrendet, ami a saját és a baba ritmusának a leginkább megfelel. Ne kínáljuk kisbabánkat cukros édességekkel vagy túl fűszeres ételekkel, hiszen könnyű hozzászokni az intenzív ízükhöz, amely a későbbiekben is problémát jelenthet. A kisgyermekek táplálkozási szokásaikban a szülői mintát követik, így nagyon fontos, hogy mit lát tőlünk! Ha a szülők a babát zöldséggel-gyümölccsel próbálják etetni, de ők maguk az édességeket és a sós rágcsálnivalókat kedvelik, a baba is ezt fogja kérni. Az élet első 1000 napjában ráadásul az ízérzékelés is megismételhetetlen fejlődésen megy keresztül: az ekkor rögzült rossz szokások később is gondot jelenthetnek.
Az elhízás veszélyét tovább növeli, ha mozgásszegény életmódhoz szokik hozzá a baba: megfelelően felöltözve a borongósabb napokon se hagyjuk ki a rendszeres sétát!
Forrás: https://www.elso1000nap.hu/
Légy te is HelloBaby! magazin előfizető!
A témában ajánljuk még:
