Divat lett a mentes, a mindenmentes táplálkozás. Van, amikor ez indokolt, de a megalapozatlan diétáztatással sokat árthatunk a babáknak, pláne a hozzátáplálás időszakában, és a kisgyermekeknek is. Dr. Cseh Áron gyermek-gasztroenterológussal, gyermekorvossal beszélgettünk.
Szerző: Szále Kata mentálhigiénés szakember
Úgy tűnik, mintha minden második gyermek allergiás lenne valamire. Valóban így van?
Nem, ez tévedés. Ugyanis nem minden az, ami annak látszik. A szülők gyakran feltételeznek allergiát, amikor egy ételfajta elfogyasztása valamilyen beazonosítható reakciót vált ki a gyermekből. Pedig lehet, hogy csupán felszívódási problémáról van szó, esetleg fertőzésről. Az ételallergia – bár növekvő tendenciát mutat – jóval ritkább, mint gondoljuk: előfordulása a gyermekek körében 4%-ra tehető. Az ételallergiát általában fehérje jellegű molekulák okozzák, illetve a szervezet ezekre adott kóros immunválasza az allergia.
Hogyan lehet megbizonyosodni az ételallergiáról?
Orvoshoz kell fordulni. Ha lehet, ne diagnosztizáljunk allergiát, az ugyanis nem tesz jót, ha a szülő megvon valamilyen ételtípust a gyermektől, amit talán nem is kellene.
Azaz a gyermek újból fogyaszthat abból a bizonyos ételből, és megfigyelik a reakciókat. Még biztosabb a visszaterhelés eredménye, ha kettős vakterhelést végzünk. Ez azt jelenti, hogy az egyik esetben fogyasztja az allergiagyanút megalapozó ételtípust, illetve kap valamit, ami épp olyan, mint az átmenetileg megvont ételtípus, de nem tartalmazza az adott fehérjét. A tünetek, a reakciók megfigyelése ad érdemi választ az allergia kérdésére – természetesen orvosi konzultációval, szükséges esetben orvosi felügyelettel.
Vannak közismert allergiatesztek. Mit gondol ezekről?
Az IgG alapú ételintolerancia-tesztek valójában nem orvosi tesztek, a legtöbb nyugati országban már állásfoglalást is kiadtak a használatuk ellen. Ráadásul drágák és nem megbízhatók. Javarészt nem az allergiát mutatják ki, hanem azt, hogy gyakran találkozott-e a gyermek az adott anyaggal. Az IgE alapú allergiatesztek orvosilag megalapozottak, de ezek sem mindig megbízhatóak, mivel az allergia, főleg a bélrendszeri tünetek, többnyire nem IgE alapon jönnek létre.*
A hozzátáplálás egyik alapelve, hogy a szervezet hozzászoktatható egy-egy allergénhez. Mit kell tudnunk erről?
Az immunológiai ablak jelentősége ismert. Az az ideális, ha a baba optimális időszakban – 6 és 12 hónapos kora között – minden allergénnel találkozik, így a szervezete jó eséllyel adaptálódik hozzájuk. Ha kezdetben kis mennyiségben, de rendszeresen találkozik a kisgyermek szervezete az allergénekkel, akkor jóval kisebb eséllyel ad rájuk kóros reakciót. Megismeri, megszokja őket. A legtöbb kisgyermekkorban jelentkező ételallergiát kisiskoláskorra kinövik a gyerekek (60-80%-ban). S még egy jó hír: ha allergiás valamire a kisgyermek, akkor is tud adaptálódni. Legtöbbször nem az a megoldás – ahogy korábban feltételeztük –, hogy nagy ívben el kell kerülni az adott élelmiszercsoportot, hiszen így csak súlyosabbá válik az allergia. Persze vannak esetek, amikor szigorú diéta szükséges, de ezt csak orvos döntheti el.
A leggyakrabban allergiát okozó ételtípusok kicsiknél 1. tejfehérje, 2. tojás, 3. szója, 4. olajos magvak, 5. gabonafélék, 6. hal és tenger gyümölcsei.
Mit tegyünk életveszélyes helyzetekben?
Súlyos esetben anafilaxiával is találkozhatunk, ezt általában aznolajos magvak, a tenger gyümölcsei, vagy a tojás okozhatják. Ha roham alakul ki, mentőt kell hívni, majd allergológushoz kell fordulni. Ezt követően adrenalint tartalmazó autoinjektort hord magával a gyermek, illetve szigorú diétát kell tartania. Ebben az esetben nem szabad fokozatos visszaterheléssel próbálkozni – legfeljebb kórházi körülmények között. (Erre rovarcsípésekkel kapcsolatban már van példa – immunterápiával kialakítható a tolerancia.)
Milyen további tévhitekkel találkozik gyakran gasztroenterológusként?
Lehetséges, hogy valaki úgy véli: ő „mindenre allergiás”, ám ilyen nincs. Az emberek jellemzően egy-két dologra allergiásak. A másik gyakori tévedés az allergia és az intolerancia összetévesztése. Az intoleranciák jellemzően nagyobb gyermek- és felnőttkorban jelentkezhetnek. Ilyenkor nem az adott fehérje vált ki allergiát, hanem felszívódási zavarról van szó – ilyen egyebek között a tejcukor-, a tejfehérje- vagy a fruktóz-intolerancia. Az utóbbi esetben fontos kiemelni, hogy természetes formában fogyaszthatók a gyümölcsök, csak a gyümölcspürék, gyümölcsjoghurtok és hasonló termékek fogyasztása kerülendő, mivel ezekben túlságosan sok gyümölcscukor található.
*IgG és IgE: immunglobulin G és immunglobulin E – immunrendszer által termelt fehérjék, olyan ellenanyagok (antitestek), amelyek az immunrendszer védekezőmechanizmusának fontos részét alkotják.
Hozzátáplálás – különszámunk minden fontos kérdésre választ ad a hozzátáplálással kapcsolatban
Mit, mikor és hogyan? Miből tudhatjuk, hogy babánk készen áll a hozzátáplálásra? Milyen ételt mikor vezessünk be? Hogyan növelhetjük a szilárd táplálék mennyiségét? Milyen alapanyagokból készüljön a bébiétel? Milyen ételek, alapanyagok vannak tiltólistán, és meddig? Mit kell tudni a falatkás táplálásról, a BLW-ről? Melyek a leggyakoribb allergének és mik lehetnek az allergia jelei? Hogyan vezethetjük be babánk étrendjébe a tehéntejet, a tojást, a glutént? Mit tegyünk, ha a baba játszik az étellel? Mit tehetünk, ha válogatós a gyermekünk? Hogyan előzhetjük meg a félrenyelést? Meddig kapjon anyatejet a kicsi? +55 Recept!
