Az inzulinrezisztencia (IR) egyre több nőt érint, korunk egyik lappangó betegsége. Az esetek többségében sokáig rejtve maradhat, mivel nem jár egyértelmű tünetekkel. Mindemellett a 2-es típusú cukorbetegség előszobája is lehet.
Szerző: Hugyecz Marietta újságíró, biológiatanár, kutató
Az IR a szénhidrátháztartás egyik zavara; lényege, hogy csökken a sejtek inzulinérzékenysége. Okait még nem ismeri pontosan az orvostudomány, azonban sajnos, egyre több nőt érint. Mivel progresszíven romló állapotot jelent, mindenképp érdemes megelőzni, ami leginkább egészséges táplálkozással és rendszeres testmozgással lehetséges.
Kialakulásának veszélyét növeli, ha a családon belül már volt vagy jelenleg is van 2-es típusú cukorbeteg (diabéteszes) , illetve különböző gyomor- és bélrendszeri, emésztőszervi problémákkal küzdő személy. Az IR-rel élőknél a pajzsmirigy alulműködés, a laktóz- és gluténérzékenység is gyakori. A megfelelő táplálkozás és a mozgás még abban az esetben is kiemelt jelentőségű, amikor már gyógyszeres kezelésre van szükség.
Diabétesz vagy IR?
Az egészséges éhomi (éhgyomorra mért) vércukorszint a 3,9-6,0 mmol/l határértékek közötti. Az ennél magasabb érték már valamilyen szénhidrátanyagcsere-zavarra utal, jelezve, hogy a sejtek nem képesek a működésükhöz szükséges glükóz felvételére, így a vér cukorszintje megemelkedik.
Amennyiben önmagában a vércukorszint 6,0 mmol/l fölötti, az már kimutatható szénhidrát-anyagcsere-zavarra (prediabéteszre vagy diabéteszre) utal. IR esetén a szervezet sejtjei magas inzulinszint mellett még képesek a glükóz hasznosítására, ezért a vércukorérték is határérték alatt marad. A betegséget a következő tünetek jelezhetik: hízás, leginkább hasi tájékra, fokozott szőrösödés, zsírosodó bőr, hajhullás, menstruációs zavarok, meddőség.
A kóros eltérések belgyógyászati, diabetológiai és nőgyógyászati vizsgálatokkal, illetve megfelelő laboratóriumi tesztekkel mutathatók ki.
Nőgyógyászati következmények
Sokan csak akkor szembesülnek azzal, hogy inzulinrezisztenciájuk van, amikor babát terveznek, és hónapról hónapra csalódnak, mert a várva várt pici nem akar megérkezni. Nőgyógyász és endokrinológus szakorvosok, különösen gyermekvállalás előtt, épp ezért javasolják is annak kivizsgálását, fennállhat-e IR, hiszen ez akadályozhatja a teherbe esést, de sikeres fogantatás esetén is hatással lehet a magzat egészségére. Fontos tehát, hogy családtervezéskor az anya szénhidrátanyagcsere-állapota már megfelelő legyen, csökkentve a kockázatokat.
Helyes életmód: folytassuk!
Az életmódváltást a sikeres megtermékenyülés után mindenképp folytatni kell, ugyanis a várandósság már önmagában is inzulinrezisztens állapot, és a probléma könnyen terhességi cukorbetegségbe csaphat át, ami számos veszélyt hordoz magában – mind az anya, mind pedig a magzat szempontjából. Ugyanezért IR esetén a várandósgondozás is szigorúbb szakorvosi felügyeletet igényel, gyakoribbak a vizsgálatok, mint egy teljesen átlagos várandósságnál.
Amennyiben a babavárás során cukorbetegség lép fel, inzulinos kezelés válhat szükségessé, illetve szülés után is elengedhetetlen a folyamatos orvosi kontroll, mivel fennáll a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázata.
Mire érdemes odafigyelnünk?
- Legyen megfelelő mennyiségű és minőségű a szénhidrátbevitelünk. Érdemes lassú felszívódású szénhidrátforrásokra áttérnünk, figyelnünk a megfelelő mennyiségű és minőségű makro- és mikrotápanyagok bevitelére. A cukor teljesen tiltólistás, olyannyira, hogy az úgynevezett rejtett cukrokat is kerülnünk kell – sok olyan élelmiszerben megtalálhatóak, amelyekről ezt esetleg nem is gondolnánk.
- Legyen mindennapjaink része a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás, melynek köszönhetően javul sejteink inzulinérzékenysége. Ugyanez segítségünkre lehet a súlyfeleslegtől való megszabadulásban is.
- Mivel a stressz megemeli a vércukorszintet és csökkenti a teherbe esés esélyét, mindenképp figyeljünk oda lelki egyensúlyunkra és a pihentető, regeneráló alvás lehetőségének megteremtésére.
- Elengedhetetlen az előírt kontrollvizsgálatokon való részvétel, a folyamatos konzultáció a megfelelő szakemberekkel (nőgyógyász, diabetológus, belgyógyász, dietetikus).
- Fontos, hogy gyógyulás után is tartsuk magunkat új, egészségesebb életmódunkhoz!
Ajánljuk még a témában:
