Karácsonykor szülni és születni – az egész családnak különleges élmény!
Csörgő Andrea írása
Mit szól a nagyobbik lányka?
Zsuzsi azt meséli, hogy a fájások közben is azon töprengett, vajon hogyan éli meg a nagyobbik lánya azt, hogy neki nem lesz családi szenteste. „Persze a mamánál azért volt ünneplés és másnap reggel megkapta a szépen becsomagolt babakonyhát is ajándékba.”- emlékszik vissza. „Mégis, annak, hogy ilyen lassan alakult ki a vajúdás nálam, szerintem az is lehetett az oka, hogy nehezen kapcsoltam ki gondolataimból a kislányomat és az ünnepet, azt hogy minek, hogyan kellene lennie.”
A tapasztalatok szerint gyakran az ünnepek után születnek meg a babák, hagyva időt a közös ünneplésre a családnak. Ritka az, hogy éppen december 24-én érkezzen az újszülött.
Szenteste nem szabad!
Zsuzsi így emlékszik arra a napra:
Aztán sokáig nem izgultam ezen, mert mindenki nyugtatgatott, hogy a gyerekek nem szoktak 24-én születni, mert vagy kivárják a Karácsony végét, vagy pedig előbb jönnek. Én is ezzel áltattam magam, hogy biztosan előbb fog születni. De aztán nem így lett, ami nem is volt baj, mert a nővérének épp akkor volt tüdőgyulladása.
Aztán 24-én hajnalban már úgy ébredtem, hogy tisztában voltam vele, szülni fogok.
Emlékszem, milyen elérzékenyülve néztem a családomat és búcsúztam az addigi életünktől.
Elkezdődött
Jöttek a fájások, de nem voltak erősek vagy rendszeresek. Én pedig próbáltam magam győzködni, hogy nem, biztosan nem fogok most szülni. Később, kora délutánra már azt éreztem, hogy jó volna szólnom a bábának arról, hogy elindult a vajúdás. Felhívtam, hümmögött, mondta, hogy hív helyettes bábát. Én meg teljesen kétségbe voltam esve, hogy Karácsonykor fogok szülni, amikor ugye nem szabad.
Lassan, de elindult aztán a vajúdás, este már ott voltak a helyettesítők, majd végre éjfélkor megérkezett az én szeretett bábám is, aminek köszönhetően aztán néhány óra múlva megszületett a kisfiam.
Tehát mégsem 24-én született, hanem csak 25-én, igazam lett.
Ajánljuk még karácsonyi történetünket:
