Napjainkban egyre gyakoribb, hogy a nők idősebb életkorban adnak életet első vagy többedik gyermeküknek. De vajon normális ez, hogy „nagymamakorban” babázunk? Hát persze! A késői gyermekvállalásnak – kockázatai mellett – számos előnye is van. Lássuk, mire számíthatunk, ha 45 felett vágunk bele a babaprojektbe!
Szerző: Pákhné Fekete Alexandra
Statisztika és rekord
A KSH adatai alapján napjainkban a szülő nők 4,5%-a 40 év feletti, a gyermekvállalás pedig egyértelműen a 30-as, 40-es életévekre tolódott. Ezt a jelenséget nemcsak a nők egyre szélesebb körű munkavállalása és karrierlehetőségei alapozzák meg, hanem a párválasztási életkor kitolódása, valamint (nem elhanyagolható módon) a reprodukciós technológiák fejlődése és elterjedése is.
Csak érdekességként említjük, hogy a nyilvántartott adatok alapján a legidősebb nő, aki napjainkig spontán teherbeesés után egészséges kisbabának adott életet, 59 évesen szült. A Guernsey szigetén élő anyuka nem is számított a terhességre.
Egészségügyi kockázatok
Közismert dolog, hogy 40-45 év fölött vállalt terhességek esetében megnőhet a lehetséges komplikációk esélye. Ilyenkor már nagyobb arányban fordulhat elő terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás, vetélés és vérzéses állapot, továbbá koraszülés és császármetszés. A magzatnál nő a genetikai rendellenességek veszélye, illetve kisebb lehet a születési súly.
Fontos azonban tudni, hogy a biológiai életkor nem mindig jár együtt rosszabb egészségügyi állapottal!
Szilvi igaz története
Szilvi 45 évesen szülte első kisfiát, aki spontán fogant, és édesanyja különleges kincsként tekint rá. Szilvi most 48 éves és a második gyermekét várja.
„A kisfiam tervezett baba volt, másfél éven át próbálkoztunk, amikor a kivizsgálások során kiderült, hogy a férjemnél van probléma. Egy kisebb beavatkozás után a következő hónapban már a pocakomban volt a picur. Én csak terhesvitamint szedtem és szerencsére minden vizsgálatom rendben volt.
Sokat segített, hogy az orvosom nem nézett le a korom miatt: ő minden nőt tisztel, aki eletet ad egy
gyermeknek!”
Valós vagy felesleges aggodalmak?
Sokan – sokszor a családtagok, ismerősök közül is – azért aggódnak, hogy „ki fogja felnevelni” a későn született gyermeket. A mai életkori kilátásokat tekintve remélhetően a szülei! Sokan úgy gondolják, az idősebb anya fáradékonyabb, nem tud kellően lépést tartani a kis örökmozgóval, később pedig a generációs szakadék okozhat nehézségeket a családi életben. Ezek azonban elsősorban a szülők és a család hozzáállásán múlnak!
Régen is előfordult…
Eközben tény, hogy már nagyanyáink és az ő nagyanyáik idejében is (tehát bőven az ultrahang- és más vizsgálatok megjelenése előtt) születtek 45 éves kor fölötti nőknek természetes úton fogant, komoly komplikációk nélkül kihordott és egészséges gyerekeik. Kutatások bizonyítják, hogy bár a 40 év fölötti várandósság és szülés esetén valóban megnövekszenek a kockázatok a fiatalabb korban viselt várandósságokhoz képest, 50 felett nincs magasabb kockázat a 40 és 50 év közötti életkorokhoz képest, sem a terhességi rizikófaktorok, sem az újszülött állapotát tekintve. Ezenkívül sokan vélik úgy, hogy az idősebb kori szülővé válás egyfajta pozitív kényszert is hoz, az édesanyáknak ez esetben még inkább vigyázniuk kell magukra, felelősen kell cselekedniük és gondolkodniuk, így a hátrányból tulajdonképpen előny lesz.
A 40-45 éves kor fölötti várandósság előnyei
Bizony, előnyei is vannak a későbbi életkorban vállalt gyermekáldásnak! A 45 fölött szülő nők általában tapasztaltabbak, higgadtabbak, jobban ismerik önmagukat és az életet, tájékozottabbak az a picit érintő egészségügyi kérdésekben, így akár ideálisabb szülőkké is válhatnak, mint 20-as éveikben járó anyatársaik.
Mindezen túl: a középkorú szülők általában már nem izgulnak a karrierjük miatt, többnyire biztos
egzisztenciával rendelkeznek, és ami a legfontosabb: sokszor még inkább képesek értékelni a baba által
adott csodás pillanatokat, jobban élvezik és kiélvezik a kis utód által nyújtott különleges perceket.
Éva igaz története
Éva sok kudarcról beszél, amelyek azután tündérmeseként folytatódtak. „35 évesen kezdtem a lombikozást 2 oldali petevezeték-elzáródás miatt, egyébként kiváló laborleletekkel. Sajnos, a beavatkozások nem sikerültek, a 7. és 8. stimulációra már nem is reagált a szervezetem. Közben eltelt 10 év, betöltöttem a 45-öt, a próbálkozás tovább nem lehetséges.
Ezt követően egy hosszú immunológiai kivizsgálás után elkezdtük a lipidkúrát, Brnóban találtak számomra donort. Beültetés, pozitív teszt, 2 hetente lipidinfúzió a 12. hétig, majd 3 évvel ezelőtt, 46 évesen, problémamentes várandósság után, vízben vajúdva megszültem Csengét.
Másfél évvel később, 2 sikertelen beültetés után vettünk egy nagy levegőt, és bejelentkeztünk egy másik brnói intézetbe. Új petesejtdonor, 8 embrió, az egyik megtapadt… Lényegében problémamentes várandósság után, szintén itthon szültem, vízben vajúdva, 48,5 évesen. Méghozzá rekordgyorsasággal, 40 perc alatt.”
Tabuk és tévhitek – Őszintén a gyermekvállalásról, szülőségről, párkapcsolatról, választ adva minden kérdésre, amit talán sosem mertél feltenni
WEBSHOP
Szülés, születés – szülésre való felkészüléstől egészen a gyermekágyas időszak lezárultáig!
LAPOZZ BELE KÜLÖNSZÁMUNKBA!
