A pszichodráma önismereti csoportterápiás módszer, amelynek segítségével leküzdhetetlennek hitt problémákat is megoldhatunk. Hogyan kezelhető a meddőség?
Szakértők: Kasza Zsuzsanna pszichológus, pszichodráma vezető, Vékássy Tímea pedagógus, pszichodráma vezető
Folytatás…
A csoport ereje és a pozitív változás
De mi is történik egy pszichodráma-foglalkozáson? „A bennünk zajló mély lelki folyamatokat cselekvéssel jelenítjük meg, ezáltal ráláthatunk a belső világunkra. Ez azt jelenti, hogy a pszichodrámában a helyzeteket, konfliktusokat és elképzeléseket a verbalizáláson túl érzelmileg jobban átélhető cselekvéssé, drámai játékká alakítjuk át” – magyarázza Tímea.
“A tapasztalat szerint a múltban gyökerező problémák felvállalása és meghaladása vezet a megoldások, az eredmények és a spiritualitás magaslatai felé.” A terápiás munka hatékonyságát jelentősen megnöveli a csoportban való részvétel, a csoport elfogadása és megerősítése. A pszichodráma-vezetők azt mondják, a csoport tagjai hasonló problémákkal küzdenek, hasonló élethelyzetben vannak. Komoly stresszoldó faktor, hogy érzéseiket, saját élményeiket megoszthatják egymással, átérezhetik, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, és megoldási lehetőségeket látnak egymás és a saját játékaikon keresztül.
A csoport ereje
„A helyzetek, konfliktusok, problémák csoportban történő feldolgozása során erősödik a megértés, az elfogadás egymás iránt, és ez a tagok saját életében is pozitív változást eredményez. Minden, ami a csoportban történik: csoporttitok!” – figyelmeztet Zsuzsanna. Ez azt jelenti, hogy a csoportban átélt élményekről, történésekről csak úgy lehet mesélni, beszélni, hogy a csoport többi tagja más számára semmilyen módon ne lehessen beazonosítható. Ez nélkülözhetetlen az intim, őszinte, biztonságos légkör kialakulásához.
Rebeka és Fatime – akiknek sikerült
Arra, hogy a külön kiemelt témákkal hogyan lehet csoportban dolgozni, álljon itt néhány példa a vezetőktől!
Rebeka elmúlt harminc éves, mire önismereti csoportba jelentkezett. Életében több komoly, hosszabb párkapcsolata volt, de egyikben sem tudott véglegesen elköteleződni. Mostani párjával nagy szerelemben és harmóniában él, gyermek után vágyakozik, de annak ellenére, hogy orvosilag egyiküknek sincs semmilyen, a teherbeesést kizáró betegsége, a várva várt baba mégsem érkezik. Játékaiban felismeri, hogy valójában attól fél, születendő gyermekének nem tudna elég jó anyja lenni, és megismételné azt a negatív viszonyt, ahogyan édesanyjával való kapcsolatát gyermekként megélte. A drámacsoport alatt többször játszik édesanyjával, anyaságtól való félelmeivel, s a csoport vége után néhány hónappal boldogan újságolja, gyermeket vár.
Az anyává válás óhatatlanul együtt jár saját igényeink átmeneti háttérbe szorításával, hiszen egy újszülött még szimbiotikus kapcsolatban van az édesanyjával, léte szinte kizárólagosan tőle függ.
Másik példa Fatime esete, aki szintén értetlenül áll a gyermekáldás késlekedése előtt. Játékaiban hamar felszínre kerülnek társával való feszültségei. A „nem dobja a szennyesbe a zoknit”-problémakör mögött feltárulnak a párkapcsolati problémák. Ezek oldása, megértése, a szokásos „játszmák”-ból való kilépés szintén fontos, hiszen a gyermekvállalás feltétele, hogy az anyává váló nő bízni tudjon társában.
Hogyan zajlik?
A pszichodramatikus elemekkel, belső képekkel dolgozó termékenységi önismereti csoportok egyik, a vezetők által javasolt működési formája a kéthetenkénti találkozás, 4-5 órás ülésekkel hat hónapon keresztül, zárt, intim térben, 8-12 fős csoportokban.
A cikk első részét itt olvashatod:
