Természetesnek tűnhet számunkra az, hogy megnyitjuk a csapot, felkapcsoljuk a lámpát, hogy autóval elmegyünk a boltba, ahol az előre csomagolt termékek közül válogathatunk. Ez azonban nem régóta van így, és úgy tűnik: nem is lesz sokáig fenntartható.
Szerző: Pákhné Fekete Alexandra
A fejlett országok megszokott kényelmi színvonalán élő emberként alapvető dolog számunkra, hogy használjuk a Föld a víz- és energiakészletét, hogy földgáz és áram segítségével télen fűtjük, nyáron hűtjük házunkat, lakásunkat, hogy kényelmünket elektromos háztartási gépek szolgálják, hogy közlekedésünkhöz benzinnel és gázolajjal működő járműveket veszünk igénybe, hogy a ruháinkat gyakran cseréljük, a szemetünket pedig
rendszeresen elszállítja a kukásautó.
Sokszor bele sem gondolunk abba, hogy hová vezethet mindez. Hiszen mindennapi életünk során szükségünk van ezekre az eszközökre ahhoz, hogy teendőinket elláthassuk, munkahelyeinken megkövetelik, hogy időben és megfelelő ruhában jelenjünk meg, és így tovább.
Ez a kifejezés kanadai ökológusoktól származik, és értéke azt mutatja meg, hogy egy meghatározott társadalomnak egy adott technológiai szinten pontosan mennyi termőföldre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a termelt hulladék elnyeléséhez.
Mit jelez az ökológiai lábnyom?
Az ökológiai lábnyom jelzi, hogy aktuális életvitelünk mennyire terheli meg környezetünket, ami kiszámítható városokra, országokra, cégekre vagy akár egyes emberekre vonatkozóan is. Mértékegysége a globális földhektár. A Földön összesen 12,6 milliárd hektár biológiailag produktív föld- és tengerfelület van, valamint 7,4 milliárd ember, így könnyen látható, hogy átlagosan minden emberre csak 1,7 hektár jut. Mivel azonban a fejlődő és fejlett országok, a keleti és nyugati kultúrák, az egyes kontinensen élők életvitele között hatalmas eltérések vannak, az ökológiai lábnyom területenként nagyon is különböző! Általában minél gazdagabb egy ország vagy terület, annál nagyobb az ökológiai lábnyoma.
Ha egy bizonyos területen élők ökológiai lábnyoma meghaladja a régió biokapacitását, tehát az emberek többet használnak fel, mint amennyi a rendelkezésükre áll, akkor ökológiai hiány keletkezik. Ez esetben a környezetszennyezés meghaladja azt a szintet, amelyet a régió ökoszisztémái még megújíthatnak. Ha viszont egy régió biokapacitása meghaladja az ökológiai lábnyomát, akkor ökológiai tartalékkal rendelkezik.
Az első ökolábnyom-helyen a 2019-es lista alapján Luxemburg áll, 15 fölötti számmal, majd a Perzsa-öbölbeli Katar következik 10,8 globális hektárral, és az USA is eléggé elöl helyezkedik el ebben a negatív sorrendben: ökológiai lábnyoma 8,22 hektár. Ausztria egy főre jutó ökológiai lábnyoma 6,6 globális hektár, Magyarországé 2,92.
Mi a vízlábnyom?
A vízlábnyom a közvetlenül elfogyasztott, valamint az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások
előteremtéséhez felhasznált vízmennyiséget mutatja meg. Egyéni szinten nemcsak az ivóvíz tartozik ide, de a mosáshoz, a fürdéshez, a kerti locsoláshoz használt, illetve a hús fogyasztásához, a ruhák, a különböző termékek és szolgáltatások előállításához szükséges víz is.
Egyéni ökológiai lábnyom
Ez nagyon sokféle dolog együtteséből tevődik össze: benne van a háztartás energiafogyasztása, a villany, a földgáz, illetve egyéb fűtőanyagok használata, a hulladéktermelés, benne vannak az étkezési, a közlekedési és nyaralási jellemzők. Ide sorolható a kultúra fogyasztási szokások összessége és különböző szolgáltatások igénybevétele is. Tehát, valamilyen módon életünk minden területe része az ökológiai lábnyomnak.
Hogyan lehet csökkenteni?
Meg kell értenünk, el kell fogadnunk, hogy kizárólag az életviteli és fogyasztási szokások megváltoztatása
vezethet az ökológiai lábnyom csökkentéséhez és a fenntartható élet felé. Ez különböző szinteken természetesen különböző feladatokkal jár, de mint sok más esetben, a közösség és az egyén felelőssége ebben a témában is egyaránt fontos.
A legfontosabb, hogy mindezt ne lemondásként, hanem észszerűen éljük meg. Gondoljunk arra, hogy a jövőnk,
és gyermekeink, unokáink jövője múlik azon, hogy ma pazarlóan élünk vagy sem. Mert nincs több Földünk,
csak ez az egy!
Fontos jelzőszámok
Az ökolábnyom-jelzőszám az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását méri 6 különböző
területen, melyek a következők.
- Karbonlábnyom, szénlábnyom: ez fejezi ki azt, hogy mennyivel járul hozzá az adott terület, ország, vagy adott tevékenység a globális felmelegedéshez, az éghajlatváltozáshoz.
- Halászati lábnyom: becsült érték, a különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján számítják.
- Termőföld-lábnyom: azt mutatja meg, hogy a fogyasztott élelmiszerek megtermeléséhez mennyi területre van szükség.
- Legelőlábnyom: a hús- és tejtermékekért, tojásért, valamint gyapjukért tartott háziállatok eltartásához szükséges termőterület mérete.
- Erdőlábnyom: a kivágott erdőkből származó fa felhasználása alapján becsült terület. Ide tartozik a rönkfa, az építészeti faáru, a bútor- és papíralapanyag, valamint a tűzifa is.
- Beépített területek lábnyoma: az emberi infrastruktúrához szükséges földterület nagysága. Ide tartoznak a házak, lakások, a közlekedés, a cégek, az iskolák, gyárak, víztározók, autópályák, stb.
Írásunk megjelent az új ÖKO kiadványunkban:
Ajánljuk még a témában:
