A falatkás hozzátáplálásként, igény szerinti hozzátáplálásként is ismert módszer eredeti neve baby led weaning (BLW), azaz baba által vezetett elválasztás. Ennek során a csecsemő az anyatejes (és/vagy tápszeres) táplálás mellett szilárd ételeket is fogyasztani kezd, az általa meghatározott tempóban.
Szerző: Háver-Varga Marianna újságíró
A BLW egyelőre vitatott módszer a szakemberek körében. Úttörője egy amerikai védőnő és szoptatási tanácsadó, Gill Rapley. Ő úgy véli, a babáknak minél előbb meg kell ismerkedniük az ételek valódi ízével, színével, állagával, és ehhez a pépesített fogások nem szolgálnak elegendő információval. Ezért dolgozta ki a BLW-t.
Ez támogatja a rágástanulást, Rapley szerint hosszabb távon nagyobb valószínűséggel alakíthat ki változatosabb és egészségesebb élelmiszer-preferenciákat. Segíthet megelőzni a későbbi elhízást is, hiszen a kanállal táplálásnál a szülő irányít (ami miatt a csecsemők gyorsabban és többet esznek, mint ahogyan és amennyire valóban szükségük lenne, és ez a teltségérzet figyelmen kívül hagyásának szokásához vezethet). A BLW lehetővé teszi, hogy a kisbaba éhségszintje alapján szabályozza, mennyit eszik. Az ujjak segítségével folytatott étkezés elősegíti a kézügyesség, a szem-kéz koordináció, a finommotorika fejlődését.
Mikor áll készen rá a baba?
A szilárd étel fogyasztásának megkezdéséhez általában 6 hónapos kor körül érkezik el az idő (de lehetnek egyéni eltérések). Ekkor a csecsemő bélrendszerében már megtalálhatók a szilárd táplálék felszívásához szükséges emésztőenzimek. Hogy a kicsi készen áll a hozzátáplálásra, azt több jel is mutatja. A nyelvlökési reflexe (ami miatt az idegen anyagokat kilöki a szájából) megszűnik.
Hogyan kell nekikezdeni?
A szoptatást (tápszerezést) feltétlenül folytatni kell a hozzátáplálás mellett is, hiszen első életévükben a csecsemők táplálékuk nagy részét az anyatejből (vagy a tápszerből) nyerik. A szoptatás a WHO szerint legalább 2 éves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a gyermek magától abba nem hagyja.
Az étel állaga mindig kellően lágy legyen, hogy a baba az ujjaival össze tudja törni-nyomni, vagy könnyen oldhatónak kell lennie. A 6 hónapos gyerekeknek, akik épp csak megkezdik a szilárd ételek fogyasztását, vastagabb csíkokra vagy rudakra szeletelt falatokat lehet adni, hogy a markukban tarthassák azokat, és fentről lefelé tudják csócsálni, rágni. Apró falat méretű darabokra általában csak 9 hónapos kor körül lehet vágni az ételt.
Tegyünk elé különböző színű ételeket (például: sült paradicsom, párolt zöldbab és édesburgonya), különböző állagú falatokat (avokádó, lédús görögdinnye, puha főtt tészta). Fontos, hogy étkezésenként legalább egy magas vastartalmú ételt is felkínáljunk neki.
Ha a hőmérséklet megengedi, az első néhány hétben elegendő pelenkát adni a kicsire. Az etetőszék alá törlőrongyot vagy újságot tehetünk a földre, az ételt pedig közvetlenül az asztalra vagy az etetőszék tálcájára helyezhetjük, a tányért úgyis ledobálja. Az első néhány hónapban nagyon keveset ehet, inkább csak kóstolgatni fog, de azután egyre jobban belejön, és fokozatosan kevesebb anyatejet (vagy tápszert) fog fogyasztani.
Biztonságos étkezés
Minden szülő aggódik, hogy a baba esetleg megfullad a szilárd ételtől, de amíg biztonságos falatokat kínálunk, nem lesz baj, mert az ínyével képes összelapítani a puha anyagokat. Azt is fontos tudni, hogy a fulladás nagyban különbözik az öklendezéstől. Az öklendezés gyakori, különösen BLW alkalmazásának első néhány hetében, amikor rengeteg ismeretlen ízű és állagú étel fordul meg a kicsi szájában. Az öklendezésnek enyhülnie kell, ahogy a baba megtanul megbirkózni a szilárd ételekkel. Az öklendező gyermek enyhén köhög és más zajokat is hallathat. A fuldokló gyermek ellenben rémültnek tűnik, akár pánikba eshet, zihál, esetleg nem tud lélegezni, nem ad hangot, a bőre kékessé válhat, a torkához kaphat.
Okos dolog időben elvégezni egy szülőknek szóló elsősegély-tanfolyamot, ahol azt is meg lehet tanulni, mit kell tenni, ha esetleg fuldokolni kezd a gyermek.
Az evéshez teremtsünk nyugodt körülményeket, evés közben a pici egyenesen üljön az etetőszékében. Ne egyen, miközben mászik, játszik vagy hanyatt fekszik, ne kapjon ennivalót a a babakocsiban vagy az autóban. Mindig figyeljünk arra is, nem váltott-e ki nála valamelyik étel allergiás reakciót.
Az ételallergia lehetséges jelei: csalánkiütés, bőrduzzanat, nyelvduzzanat, tüsszögés, ziháló légzés, torokszorulás, hányás, nyelési nehézség, gyomorfájdalom, hasmenés. Ha allergiára gyanakszunk, feltétlenül konzultálnunk kell a gyermekorvosunkkal arról, hogyan és mikor kell bevezetni a gyakori allergéneket, például a tojást, a földimogyorót vagy a tenger gyümölcseit.
Ha a BLW módszerét alkalmazzuk, ne felejtsük el részletesen tájékoztatni erről azokat, akik a gyermekünk gondozásában, felügyeletében részt vesznek.
A legjobb BLW-ételek
Minden, ami nem szerepel a fulladásveszélyt jelentő élelmiszerek listáján, szerepelhet a BLW-menüben. Érdemes mindennap különféle ételeket kínálni különböző élelmiszercsoportokból, hogy a baba megkapja a számára szükséges tápanyagokat.
- Gyümölcsök – a puhákat nyersen is tálalhatjuk, a keményebbeket, például az almát, mindig pároljuk meg.
- Zöldségek – párolt vagy sült édesburgonya, párolt sárgarépacsíkok, párolt zöldbab, vékonyra szeletelt paradicsom, párolt brokkoli, párolt vagy sült cukkini, avokádó (hámozva, párolva, vagy ha érett, nyersen).
- Fehérjék – aprított főtt csirke, kemény tojás negyedelve, aprított főtt marhahús, sült vagy grillezett hal filézve, hummusz.
- Teljes kiőrlésű gabonákból – pirítóscsíkok, pitacsíkok, muffincsíkok, tészta nagyon puhára főzve, palacsintacsíkok.
- Tejtermék – teljes zsírtartalmú joghurt (normál vagy görög), ricotta, túró, mozzarella, cheddar sajt.
A lényeg, hogy örömöt és egyre nagyobb önállóságot adjon a kicsinek az étkezés, nekünk pedig legyen készenlétben a mobilunk, hogy megörökítsük az első néhány hozzátáplálási hónap legkedvesebb majszolós pillanatait.
Hozzátáplálás – különszámunk minden fontos kérdésre választ ad a hozzátáplálással kapcsolatban
Mit, mikor és hogyan? Miből tudhatjuk, hogy babánk készen áll a hozzátáplálásra? Milyen ételt mikor vezessünk be? Hogyan növelhetjük a szilárd táplálék mennyiségét? Milyen alapanyagokból készüljön a bébiétel? Milyen ételek, alapanyagok vannak tiltólistán, és meddig? Mit kell tudni a falatkás táplálásról, a BLW-ről? Melyek a leggyakoribb allergének és mik lehetnek az allergia jelei? Hogyan vezethetjük be babánk étrendjébe a tehéntejet, a tojást, a glutént? Mit tegyünk, ha a baba játszik az étellel? Mit tehetünk, ha válogatós a gyermekünk? Hogyan előzhetjük meg a félrenyelést? Meddig kapjon anyatejet a kicsi? +55 Recept!
