Az amerikai Ina May Gaskin önmagában is érdekes személyiség, a gyermeket tervezők és várók számára pedig igazi kincseket kínál: több mint 50 éves bábai praxisának tapasztalatait. Gaskin a háborítatlan szülés híve; Minden szülés számít című könyvéről a Jaffa Kiadó kommunikációs munkatársát, Mörk Leonóra író–újságírót kérdeztük.
Podonyi Hedvig írása
Mi érdemes tudnunk a szerzőről?
Például, hogy ez a harmadik, magyarul megjelent könyve, és mindegyik igen nagy érdeklődést keltett. Ina May Gaskin most 84 éves és mind a mai napig fáradhatatlanul dolgozik, járja a világot és előadásokat tart. Engem a híres és népszerű tudósra, a máig is aktív Jane Goodallra emlékeztet, csak ő nem az állatvilág érdekeit képviseli nagy lelkesedéssel, irigylésre méltó energiával és elhivatottsággal, hanem a szülőnőkét. Érdekes módon fiatalon nem bábának, dúlának vagy orvosnak tanult, hanem angol szakos tanárként diplomázott. Igaz, családjában a felmenői között voltak bábák, akiknek vélhetően kulcsfontosságú szerepük lehetett a szüléseknél Iowában, ahol Gaskin is nevelkedett.
Hogyan lett belőle végül szintén bába?
Kezdetben angoltanárként dolgozott, talán Indonéziában, majd huszonévesen férjhez ment.
Teljesen normálisan haladt előre a vajúdásban, amikor egyszercsak megjelent körülötte egy egész csapatnyi ápolónő és orvos, lekötözték, telenyomták érzéstelenítővel, majd fogóval gyakorlatilag kiráncigálták belőle a kislányát. Az orvosának ugyanis, mint utólag kiderült, szilárd meggyőződése volt, hogy a gyerekek maguktól nem tudnak megszületni. Ez az élmény rendkívül megrázó volt Gaskin számára, aki ezután mindinkább a természetes szülés mellett kötelezte el magát. Férjével közösen később megalapította a háborítatlan szülés fontos központját, a Farm nevű legendás helyet, ahová messze földről járnak szülni a nők. A hely már több mint 50 éve működik.
Téged mi ragadott meg leginkább a könyvet olvasva?
Megrendítő volt szembesülnöm azzal, hogy a háborítatlan szülés Amerikában és világszerte számos helyen már az 50-es években helyet kapott, elfogadottá vált, míg mi itt és most, 2022-ben majdhogynem ugyanott tartunk, mint évtizedekkel ezelőtt. Pedig igény lenne a változtatásra, az anyák újabb és újabb nemzedékei mindinkább háborítatlan módon akarnak szülni és szoptatni. Természetesen nagyon jó, ha van egy orvosi „biztonsági háló”, de
amennyiben egészséges az anya és a baba is, akkor a szülés végső soron teljesen természetes folyamat. Én úgy látom, körülöttem a kismamák alapvetően két csoportba sorolhatók.
A másik csoport jóformán úgy szeretne túlesni a szülésen, hogy a lehető legkevésbé kelljen részt vennie benne; szinte azt várja, hogy „intézzék” az egészet az orvosok. Mondják, hogy a 21. századi ember fóbiásan fél a fájdalomtól. Persze ki szeretné, hogy fájjon neki valami, ha nem feltétlenül muszáj? Ezt is meg lehet érteni. Gaskin ugyanakkor azt próbálja megmagyarázni a nőknek, hogy természetes folyamatról van szó, amitől nem kell eleve rettegni.
Ahogyan ő fogalmaz: „A félelem a jó szülés ellensége”. Így van. Ráadásul nagyon megható és tanulságos szüléstörténeteket is bemutat a könyvében, amelyek közelebb hozzák az olvasóhoz ezt a fajta szemléletet. Ezáltal ki-ki jobban bele tudja élni magát az adott helyzetbe, és saját magára tudja vonatkoztatni a szerző által bemutatott eseteket. Minden kismamának, babát tervezőnek szívesen ajánlom ezt a Gaskin-könyvet is!
Szülés, születés – szülésre való felkészüléstől egészen a gyermekágyas időszak lezárultáig!
LAPOZZ BELE KÜLÖNSZÁMUNKBA!
