Meddig tart és milyen a normális szülés utáni vérzés? Mikor tűnik el végre a terhességre emlékeztető pocak? A leggyakoribb gyermekágyas kérdésekre Rákócziné Krämer Ágnes szülésznő válaszol.
Milyen a normális gyermekágyi vérzés? Azért kérdezem, mert pár naponta teljesen megszűnik, majd újra kezdődik, és eléggé darabos. Meddig tarthat egyáltalán?
A vérzés a méh faláról levált méhlepény tapadási helyéről származik. Ez a felület közvetlenül a szülés után körülbelül tenyérnyi nagyságú, napról-napra kisebbedik, a harmadik hét végére már csak alig pár cm-es és a hatodik hét végére teljesen behámosodik. Az első egy-két napban a vérzés nagyobb mennyiségű, mint a menstruáció legerősebb napján, a nagyméretű betéteket akár 3-4 óránként is ki kell cserélni. Az első napok vérzéséhez a sebgyógyuláskor keletkezett, elfolyósodott szövetdarabkák is hozzákeverednek: ezt együttesen gyermekágyi folyásnak, lochiának nevezik. Körülbelül a 10-14. naptól a folyás sárgás-fehéres színűre változik, bár időnként (főleg szoptatáskor) jelentkezhet ismét kevés véres váladék. Hosszabb ideig tartó nyugalmi helyzet, például alvás után, a hüvelyben összegyűlt váladék a gravitáció hatására kicsúszik. Hasonlóan észlelhet a gyermekágyas kismama darabos vérzést a baba szoptatásakor, mivel a tejleadó reflexet működtető oxitocin hormon hatására erőteljesebb méhösszehúzódás történik, és ilyenkor az addig ellazultabb állapotban lévő méhből préselődik ki az alvadék. A gyermekágyi folyás általában a negyedik-hatodik hétre megszűnik.
A barátnőmmel előfordult, hogy szülés után nem tudott pisilni, két napig csak katéterrel ment a dolog. Mi az oka ennek, és mit tehetek, hogy én elkerüljem (a 36. hétben járok).
Hüvelyi szülés során a magzat a medence üregén halad keresztül a környező izmokat, ereket, idegeket és a szemérem csont mögött elhelyezkedő húgycsövet is nyomva. Szülés után pár órán belül a legtöbb anya magától tud vizeletet üríteni. Szerencsére ritkán fordul elő, hogy ez nem sikerül, ilyenkor steril katéterrel kell a vizeletet leengedni. Alapvetően két ok állhat ennek az átmeneti problémának a hátterében: az egyik, hogy a húgycsövet belülről bélelő nyálkahártya megduzzad. Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor náthásak vagyunk, az orrunk bedugul a felduzzadt nyálkahártya miatt, de nem tudjuk kifújni. Ez a fajta ödéma legtöbbször az első katéterezéssel átjárhatóvá válik, ritkán kell csak ismételni. A másik, amikor a hólyagalap és a húgycső beidegzése átmenetileg zavart szenved, és rövidebb-hosszabb ideig vagy egyáltalában nem tud vizeletet üríteni a kismama, vagy nem tudja teljesen kiüríteni a hólyagját, de az is előfordulhat, hogy átmenetileg vizelet tartási panaszai vannak. Ennek oka, hogy a baba áthaladásakor az ereket nyomva csökken a vérátáramlás az adott területen, az idegek is kevesebb oxigéndús vért kapnak, illetve maguk is nyomás alá kerülnek. Hajlamosító tényező lehet a hosszú kitolási szak, a hosszan tartó erőltetett nyomatás, szülésbefejező hüvelyi műtétek, az epidurális fájdalomcsillapítás. A nyálkahártya duzzanat megelőzésére sajnos nem lehet előre készülni, azonban a medence alap beidegzését, tónusát, jó működését intimtornával jól elő lehet készíteni és a gyermekágyas regenerációban is hatékonyan lehet alkalmazni.
Létezik, hogy szülés után hat héttel már menstruálok? Én legalábbis erre gondolok, hiszen a gyermekágyi vérzés réges-rég megszűnt. Lehet, hogy emiatt csökkent most a tejmennyiség?
A gyermekágyi vérzés, majd később folyás (lochia) mennyisége és időtartalma egyénenként nagyon változó. Előfordul, hogy egy nőnek a menstruációja a hatodik hét végére megérkezik (akár kizárólagos szoptatás mellett is) és akár másfél év is eltelhet, hogy a szülés után a menstruációs ciklus újra indul. Egyes babák érzékelik az anyai hormonális változásokat és a szopási szokásaikban átmenetileg változás áll be. Ezek csak pár napig tartó jelenségek lehetnek (pl.: ritkábban, rövidebb ideig szopnak, néha elutasítják a mellet, nyűgösebbek lehetnek) A tejmennyiségben is lehet változás, de amikor egy édesanya arra gondol, hogy kevés a teje, érdemes szakemberrel konzultálnia. A hatodik héten sok esetben az úgynevezett „növekedési ugrás” jelenséggel találkozhatunk, melyet a babák az addig „szokásos” szopási szokásaikhoz képest gyakoribb igényükkel oldanak meg.
Miből vehetem észre, ha lepény vagy burokdarab maradt a méhemben? Már hat nap is eltelt a szülés óta, és még mindig nincs tejbelövellésem. A szoptatási tanácsadó szerint az egyik ok a bent maradt lepény- vagy burokdarab lehet. Egyáltalán mit tehetek most, hogy továbblépjünk?
A méhlepény megszületése után a leggondosabb vizsgálat mellett is előfordulhat, hogy pici darabkák mégis bent maradnak. A méhösszehúzódások hatására ezek a legtöbb esetben a gyermekágyi vérzéssel távoznak. Abban az esetben, ha ez nem történik meg a korai gyermekágyas időszakban, a következő tüneteket észlelheti a kismama: alhasi diszkomfort érzés, fájdalom, mely napról napra kellemetlenebb és fokozódhat (nem azonos a szakaszosan jelentkező és napról napra csökkenő, úgynevezett gyermekágyi utófájásokkal), deréktáji fájdalom, a gyermekágyi folyás bűzössé válhat, esetenként hirtelen fellépő, erőteljes vérzés, állandó hőemelkedés és/vagy láz, a tejbelövellés elmaradása, kevés tej. Ha ezeket a tüneteket tapasztalja magán egy gyermekágyas nő, keresse fel a szülész orvost, aki ultrahangos vizsgálatot fog végezni. A kezelés több lépcsős lehet: egyes estekben elegendő méhösszehúzó gyógyszerek adása, szükség szerint antibiotikum alkalmazása, más esetekben a méhüreg műszeres kiürítése is elkerülhetetlen. Ha ez volt az oka a tejtermelés késlekedésének, a probléma megoldása után az hamarosan beindul.
Mikor fog már végre lemenni a hasam? Úgy nézek ki, mint a hatodik hónapban… Pedig már két hónapja, hogy szültem.
Szülés után a méhizomzat viszonylag gyorsan összehúzódik és a hatodik hét végére majdnem akkora lesz, mint a fogantatás előtt. A hasfali izomzat és a bőr azonban nem áll vissza ilyen gyorsan a korábbi állapotba. Normál testalkat, szülés előtti jó fizikális állapot esetén a harmadik hónapban már csak egy „kis gömbölyűség” látszik a köldök alatti területen és általában a hatodik hónapra lehet olyan a has, mint a várandósság előtt. Ez azt jelenti, hogy körülbelül annyi idő kell a visszaalakuláshoz, mint a kialakuláshoz. Természetesen vannak befolyásoló tényezők: olyan esetekben, amikor extrém módon kinyúlik a hasfali izomzat, például ikervárandósság, nagy magzat esetén. Több szülés esetén, főleg, ha ezek rövid idővel egymás után történnek, ha az egyenes hasizmok szétnyílnak és így nem tartják tökéletesen a belső szerveket, vagy sok plusz kiló rakódott fel, akkor sokáig eltarthat, vagy nem is feltétlenül megy végbe magától a visszaalakulás. A bőr rugalmassága szintén egyedi tulajdonság: vannak, akiken egyetlen stria sincs és vannak olyan nők, akiken a terhességi csíkok annak ellenére megjelennek, hogy jól táplálkoznak, nem híznak sokat és a bőrápolásra is gondot fordítanak. A hasizom visszarendeződését a gyermekágyas időszak után erősítő gyakorlatokkal gyorsíthatjuk. És persze az is előfordulhat, hogy már soha többet nem lesz olyan feszes hasunk, mint a baba születése előtt.
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez