Magyarországon a nyolcvanas évek eleje óta kevesebb gyermek születik, mint ahányan egy évben meghalnak. Azóta közel 1 millióval csökkent a magyar népesség létszáma. Ma 9,7 millióan vagyunk, és ha a folyamatok nem változnak, a legrosszabb forgatókönyv szerint 2070-re már csak 6 millióan leszünk.
Magyarországon a fogyás oka az, hogy nyugat-európai összehasonlításban alacsony az átlagélettartam és kevés gyerek születik. Alaptétel, hogy a népességfogyás megállításához a két szülőnek minimálisan újra kellene termelnie magát, tehát legalább két gyermeket kellene világra hoznia. A népesség növekedéséhez azonban ennél több kell: sok családban három vagy több gyermeket kellene vállalni, elvileg ezt célozzák a kormánycsaládpolitikai intézkedéseiis.
A statisztika ezt az egy szülőképes korú (15-49 éves) nőre jutó gyermekek számával fejezi ki. A teljes termékenységi arányszámnak legalább 2,1-nek kellene lennie, azaz a népesség szinten maradásához
100 NŐNEK 210 GYERMEKET KELLENE SZÜLNIE. EHHEZ KÉPEST MA MAGYARORSZÁGON 100 NŐRE SZÁMÍTVA CSAK 153 GYERMEK SZÜLETIK.
Ez ráadásul már javuló tendenciát mutat, 1996 óta ez a legmagasabb érték. A mélypont 2011-ben volt 1,23-as termékenységi arányszámmal. M íg 1990-ben még 125 679 gyerek született, 2011-ben már csak 88 049.
Persze azóta vannak biztató jelek, például az elmúlt években emelkedett a születések száma, bár ennek elsődleges oka az adatok szerintnem a középosztály, hanem az alacsony iskolai végzettségűekgyerekvállalása.
A NÉPESSÉGFOGYÁS AZONBAN ETTŐL MÉG NEM ÁLL MEG. VALÓJÁBAN AZ TÖRTÉNIK, HOGY EGYRE KEVESEBB POTENCIÁLIS ANYA VÁLLAL UGYANANNYI VAGY TÖBB GYERMEKET, MINT KORÁBBAN.
Ez a folyamat rossz irányba vezet. Demográfiai okok miatt ugyanis folyamatosan csökken a szülőképes korú nők összlétszáma. Így még ha a most fiatal nők a jövőben több gyermeket is hoznának is a világra, akkor is csökkenni fog a születések száma Magyarországon. Ez 2017-ben fordult elő először.
Nemcsak Magyarországon, a fejlett országokban is jellemző tendencia, hogy a nők egyre később szülnek. Míg az anyák átlagos életkora az első szüléskor a nyolcvanas évek elején 23 volt, 2000-re 25-re emelkedett, ma pedig már 27 év. Ma tehát akkor kezdenek gyermeket vállalni a nők, amikor 30 évvel ezelőtt a legtöbb anyának már legalább két gyermeke volt.
A gyermekvállalás kitolódásának számos oka van: az oktatás bővülése, a párkapcsolatok átalakulása, a házasság népszerűségvesztése, az önálló egzisztencia megteremtésének igénye és nehézsége. A XXI. században ugyanakkor teljesen természetes és kétségbevonhatatlan igény a nők részéről, hogy megfelelő képzettséget, egy vagy több diplomát szerezzenek, karrierépítésbe kezdjenek, világot lássanak. A gyermekvállalás időpontja emiatt eltolódik, de az ma már egyre kevésbé igaz, hogy a diplomát szerzett nők kevesebb gyermeket szülnének. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy már alig van különbség az érettségizettek és a diplomások gyermekvállalási hajlandósága között.
A később gyermekvállalásnak azonban kockázatai vannak. Még ha a társadalmi elvárások alapvetően meg is változtak, az emberi biológia évezredek óta ugyanaz: 30 felett a nők fogamzóképessége kezdetben lassan, 35 év felett egyre gyorsuló ütemben csökken, és a terhesség is egyre bizonytalanabb kimenetelű. Ez demográfiai értelemben is rizikót rejt:
HA SOKAN CSAK A HARMINCAS ÉVEIK KÖZEPÉN, SŐT NEGYVEN FELETT VÁLLALJÁK ELSŐ GYERMEKÜKET, ANNÁL KISEBB A VALÓSZÍNŰSÉGE, HOGY MÁSODIK VAGY HARMADIK GYERMEKÜK IS LESZ.
A korábban elhalasztott és későbbre tervezett gyermekek többsége nem születik meg.
Ezen a táblán megyei bontásban látható, hogy 2017-ben milyen életkorban szülték meg a nők első gyermeküket. 2017-ben összesen 91 577 gyermek született, közülük 42 654-en első gyermekként. Mivel Budapesten és környékén élnek a legtöbben, itt születik a legtöbb gyermek is a 20-40 éves női korosztályban (ez alól egyedül a 15-19 éves korosztály a kivétel). Az oszlopok az összehasonlíthatóság érdekében nem a megszületett első gyermekek számát, hanem a megyében született első gyermekek eloszlását mutatják az anya kora szerint.
Látható, hogy a legfiatalabb korban, 19 éves kor előtt, illetve 20-24 éves kor között az észak-keleti országrész megyéiben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jellemzőbb az első gyermekvállalás. Mindez összefügg azzal, hogy az elmúlt két évtizedben a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők termékenysége nőtt, és a nyolc osztályt végzettek átlagos életkora az első gyermekük születésekor gyakorlatilag nem változott.
Szám szerint a legtöbb gyerek továbbra is a 25-29 éves korosztályban születik: 13 351. Ezen a korosztályon belül Tolna, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében jellemző leginkább, hogy a nők első gyermeküknek adnak életet.
2004 ÓTA MEGFIGYELHETŐ TENDENCIA, HOGY BUDAPESTEN AZ ANYÁK LEGGYAKRABBAN 30–34 ÉVESEN VÁLLALJÁK ELSŐ GYERMEKÜKET.
Ugyanígy Budapesten és a fővárosi agglomerációt adó Pest megyében a leginkább jellemző ez a későbbi életkorban is: 2000 és 2009 között Budapesten kétszeresére emelkedett a 35–39 évesek gyermekvállalása, és háromszorosára a 40 éven felüli nőké. Tavaly Budapesten 409 negyven feletti nő hozta világra első gyermekét.
A szülési életkor kitolódásának más következményei is vannak: demográfusok szerint a most 30-as éveik elején járó nők körében jóval magasabb lesz a végleg gyermek nélkül maradók aránya. Az 1963-ban született nőknek 45 éves korában csak 8,6 százaléka volt gyermektelen. Egy becslés szerint ha a szülési kedv nem változik, az 1975-ben született generáció nőtagjainak 17 százaléka maradhat gyermektelen 45 éves korára. Ugyanezen számítás alapján az 1980-ban született női nemzedék tagjai közül várhatóan már 27 százaléknak nem lesz gyermeke 45 korára.
Számos egyéb tényező javítja vagy éppen rontja a szülések számának alakulását Magyarországon. Fontos tényező ebből a szempontból a párkapcsolatok alakulása. Egyre kevesebb a házasságkötés, az élettársi kapcsolatok bomlékonysága pedig nem kedvez a gyermekvállalásnak. A másik oldalon viszont növeli a szülések számát, hogy a válások utáni új párkapcsolatokban sokan vállalnak ismét gyermeket.
Egy2012-es tanulmány (.pdf)a kivándorlás és a gyermekvállalás összefüggésére is felhívja a figyelmet. A munkavállalási céllal külföldre vándorló magyarok nagyrészt a gyermekvállalási életkorban lévő generációk tagjai, és körükben a termékenység magasabb, mint az itthon maradottaknál. Ahogy Kapitány Balázs és Spéder Zsolt Gyermekvállalás című tanulmányában olvasható: a magyarországi születésű anyák által 2011-ben vállalt gyermekek közül 1225 újszülött Angliában vagy Walesben jött világra, míg ezen idő alatt egész Vas megyében 1826 gyermek született.
A tanulmányt író kutatók 6 évvel ezelőtt azt jósolták, igen nagy a valószínűsége, hogy a két gyermeket vállalók aránya csökkenni fog, többen maradnak majd gyerek nélkül, és nőni fog az egy- és háromgyermekesek aránya is.
A friss, 2018-as Demográfiai Portré alapján mindez be is jött: a Spéder-Kapitány szerzőpáros szerint gyerekszám szerintpluralizálódik a családszerkezetMagyarországon.
Forrás: index.hu
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez