Leendő szülőként a névválasztás az egyik legmesszebbre ható döntésünk, hiszen a név élethosszig végigkíséri az embert. Arra, hogy milyen szempontok alapján döntünk gyermekünk nevéről, már szociológiai magyarázatok is születtek.
Szerző: Háver-Varga Marianna
Érdekes tudni, hogy ritka neveket nagyobb valószínűséggel adnak gazdasági recesszió idején született gyermekeknek, talán hogy – tudattalanul is – segítsenek nekik kitűnni társaik közül a kiélezett versenyhelyzetben. Ez azonban visszaüthet. Régóta ismert tény, hogy a szokatlan vagy negatív asszociációt hordozó nevet viselő általános iskolások általában kevésbé népszerűek, mint a „kívánatosabb” nevekkel rendelkező gyerekek, és ez felnőttkorban sincs másképp. A népszerűtlen nevű személyek gyakrabban találkozhatnak elutasítással például az online társkereső oldalakon a potenciális partnerek körében.
Ízlés és divat
Stanley Lieberson amerikai szociológus viszont az mondja 2000-ben megjelent, Ízlés dolga: hogyan változnak a nevek, a divatok és a kultúra? című könyvében, hogy bár a leendő szülők sokszor ugyanazokat a neveket kedvelik, de különböző okok miatt, melyek között éppúgy megtalálhatók a generációs preferenciák, mint a társadalmi változások és a kulturális hatások. A névadás a 19. század vége óta nemcsak szokás, de ízlés kérdése is, és így a névdivatot a divat más területeihez hasonlóan folytonos átalakulás jellemzi.
Mitől tetszhet meg egy bizonyos név?
Amikor azokra a nevekre gondolunk, amelyeket vonzónak találunk, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy közülük bármelyik gyakori-e a saját korosztályunkban vagy a szüleink generációjában. A válasz valószínűleg mindkét kérdésre az lesz, hogy nem. Lieberson szerint azokat a neveket, amelyekkel a kortársaink körében gyakran találkozunk, túlságosan „elhasználtnak” érezhetjük.
Ráadásul mivel egyre többen élnek rendkívül sokszínű társadalmakban, a különböző származású és családi hátterű szülők olyan neveket választanak, amelyek eltérő kultúrákban is jól működhetnek. Ilyen esetben a nevek a kulturális örökség továbbadásának eszközei is.
Családi hagyományok
A névdivatok országonként – és nyelvi kontextuson belül is – eltérőek. Egyes, közelmúltban végzett kutatások azt is mutatják, hogy egyre gyakoribb a nemtől függetlenül használható nevek választása. Ha a nevet az identitás formálására, illetve a rokonság jelzésére használják, nem ritka, hogy a gyermeket egy szülőről vagy rokonról nevezik el. A gyermekvállalási vágyban benne rejlik, hogy az ember a jövő felé tekint, és szimbolikusan meghosszabbítja saját életét, ezt erősítve pedig a jövőbeli utódot magáról nevezheti el. Gyakoribb a patrilineáris névadás (a fiúgyerek elnevezése valakiről a család apai oldalán), mint a gyerekek elnevezése az anyai oldalról. Az sem ritka, hogy az elsőszülött fiú középső névként megkapja a névadó nevét.
9 HÓNAP – Szükséges alapinformációk a terhességről, szülésről és a babaápolásról
