Elsőként a szülés módja befolyásolja azt, hogy az újszülött mikrobiomja hogyan alakul: természetes szülés után az anya hüvelyflórájára hasonlít, míg császármetszés után a bőrflórára. A kettő lényegesen eltér egymástól, mivel a hüvelyben és a bőrön teljesen más baktériumok élnek. A babák bélflórája közötti különbségek még három-négy hónapos korban is kimutathatók! A tervezett császármetszéssel született kisbabák bélflórája különösen alacsony változatosságot mutat. Korábbi tanulmányok már évekkel ezelőtt kapcsolatot találtak a császármetszés és különböző immunológiai megbetegedések – mint szénanátha, asztma és cöliákia – nagyobb kockázata között.
A testünkben élő mikroorganizmusok mennyiségére jellemző, hogy számuk meghaladja a sejtjeink számát. Kis méretük miatt azonban a tömegük az ember testtömegének csak mintegy 1-2 százalékát teszi ki. A testünk különböző részein – a bőrön, bélben, hüvelyben – különböző mikrobaközösségek élnek, és a mikrobiom összetétele emberről emberre is változik. Mivel a mikrobákról általában a fertőzések és betegségek jutnak eszünkbe, első hallásra talán ijesztő lehet a gondolat, hogy testünket mikroszkopikus élőlények milliárdjai népesítik be. Ám a mikrobiom esetében olyan baktériumokról beszélünk, amelyek kölcsönösen előnyös kapcsolatot alakítottak ki a gazdaszervezettel. Az egészséges mikrobiom sokféle módon szolgálja a testünk hasznát: lebontja a számunkra emészthetetlen összetett szénhidrátokat, ártalmatlanít egyes mérgező anyagcseretermékeket, gátolja a kórokozók megtelepedését, segíti az immunrendszer fejlődését.
Mi az a mikrobiom?
A többsejtű szervezetek – az embert is beleértve – igen nagyszámú mikroorganizmussal élnek együtt. Ezek között a baktériumok a legjelentősebbek, de gombák, vírusok és más mikrobák szintén osztoznak testünk külső és belső felszínein. Ezeket együtt humán mikrobiótának nevezik. A mikrobiom elnevezés a mikrobiótában található gének összességére utal, de a két kifejezés legtöbbször egymás szinonimájaként használatos.
A táplálás módja is befolyásolja a mikrobiomot Az, hogy a kisbaba anyatejet vagy tápszert kap-e, alapvetően befolyásolja a bél mikrobiomját az élet korai szakaszában. Az anyatej bioaktív összetevői szabályozzák, hogy milyen fajta baktériumok telepedjenek meg a csecsemő gyomorbélrendszerében, de az anyatej maga is 600 különböző baktériumfajt tartalmaz, ami azt jelzi, hogy a csecsemő közvetlenül is kap baktériumokat az anyától az anyatejen keresztül. Az anyatejben lévő immunmoduláló anyagok és a bélben élő baktériumok közötti kölcsönhatás szerepet játszik az ellenanyagok termelésében és az immunrendszer fejlődésében. Mindennek nemcsak a fertőzések elleni védelemben, hanem az allergiás megbetegedések kockázatának csökkentésében is jelentősége van.
A szilárd ételek bevezetése nagy változást hoz a bélflóra összetételében: többségbe kerülnek azok a baktériumok, amelyek a szénhidrátok szélesebb skáláját képesek hasznosítani, részt vesznek a vitaminok bioszintézisében és bizonyos méreganyagok átalakításában. Nagyjából hároméves korra a bélcsatorna baktériumösszetétele és változatossága a felnőttekéhez hasonlóvá válik. A későbbiekben a mikrobiom összetételét elsősorban a földrajzi környezet és az étkezési kultúra határozza meg.
További érdekességek a HelloBaby! magazinokban. Keresd őket az újságárusoknál vagy rendeld meg tőlünk itt: https://hellobaby.hu/elofizetes/
