Nem biztos, hogy a csecsemő érti, amit a felnőtt épp tesz, ám az mégis hosszú távon befolyásolja életét. Beleértve a könyvolvasást, ami csodálatos dolog a kisbaba számára, segíti fejlődését, éveken át kísérheti őt és a szülőt, pozitívan befolyásolja kettejük kapcsolatát.
Szerző: Zimmerer Anita pszichopedagógus, Meixner-terapeuta
A hangos olvasás, a mesemondás megalapozza a kommunikációs készségeket, általa a gyermek ráérezhet a beszéd fontosságára, átélheti annak szépségét. Könyvet nézegetve játékos formában ismerkedhet a formák, színek, betűk és számok mókás, érdekes világával. Miközben történeteket hallgat, fejlődik az emlékezete. Erősödik érzelmi kötődése a mesélőhöz. Észrevétlenül megszereti a könyveket, és azokhoz az öröm érzését társítja. Az ismerős mesék megnyugtatják, és az alvás előtti szertartás részeként segítenek ráhangolódni a pihenésre.
Meséljünk lehetőleg mindennap! Ideális, ha erre elalvás, szundikálás előtt kerül sor.
Könyvközelben a kezdetektől
Már a 4-6 hónapos baba is érdeklődést mutathat a könyvek iránt. Megfogja és tartja, vagy rágcsálja, dobálja azokat. A legkisebbek számára nagy élményt jelenthetnek a textilkönyvek kis tükröcskével, különféle tapintható felületekkel. Szintén szerethetik a fotóalbumokat, melyekben ismerősök képeit láthatják. Imádják a mondókákat, melyek ölbéli mozgással, ringatással kísérhetők. Legyenek a baba első könyveiben szép, egyszerű, jól értelmezhető képek; később jöhetnek a komplexebb, színes hátterű illusztrációk.
A különböző karakterek megjelenítéséhez változtathatjuk a hangmagasságunkat, a hangszínünket.
6-12 hónapos kor között a csöppség kezdi megérteni, hogy a képek tárgyakat ábrázolnak, és rámutathat azokra, amelyeket érdekesnek vél. Valószínűleg reagálni fog, miközben olvasunk neki, megragadja a könyvet és hangot ad. A totyogós gyermek már be is vonható a mesélésbe. Fontos, hogy eleinte színes, sok képet tartalmazó mesekönyveket lásson, melyek arra ösztönzik, hogy érintse meg a figurákat, akár az általunk feltett kérdésekre válaszolva: „Hol a cica?” Amikor rámutat, erősítsük meg: „Igen, ott van. Aranyos a fekete cica.”
Hosszú távú pozitív hatások
Amikor már a fürdőkádban üldögél, kézzel eszik a gyermek, kereshetünk neki olyan történeteket, amelyek a napi rutinról szólnak, azokról a tevékenységekről, amelyeket ő is nap mint nap átél. Fejből is mesélhetünk neki ilyen dolgokról, kitalálhatunk meséket, szeretni fogja!
Miután beszélni kezd, vonjuk be fokozatosan a történetmondásba: ismételhesse meg a hangokat, majd a szavakat, kifejezéseket. Egyéves kor után gyermekünk már lapozni fog a segítségünkkel, megsimogatja az ábrákat vagy magától is mutatni kezd egy-egy dologra az oldalakon, és „kihangosítja” a látottakat. Minél több mesét, történetet hall, annál eredményesebben fogja később szavakkal is kifejezni magát. Szókincse épül, bővül. Ha csecsemőkorától kezdve sokat beszéltünk hozzá, sokat olvastunk neki, akkor 2 éves korára már jóval több szót ismer, mint azok a gyerekek, akik nem kapták meg ugyanezt. A továbbiakban nagy valószínűséggel könnyen és időben tanul meg olvasni. A korai olvasás támogatja érzelmi fejlődését, ezáltal pedig sikeresebben fog beilleszkedni a kortárs csoportokba is.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.