Hivatalosan egy nő akkor mondható meddőnek, ha egy év vagy annál hosszabb idő alatt védekezés nélkül, rendszeres nemi életet élve sem képes teherbe esni.
Mielőtt belevágnánk a meddőség okainak végeláthatatlan listájába, vessünk egy pillantást a méh anatómiájára.
A méh felépésítése
A holisztikus szemlélet megköveteli, hogy egy ilyen összetett problémánál a méhet együtt vizsgáljuk a szomszédos szervekkel. Ha alaposan megvizsgáljuk -és nem csak- a méhet, akkor két típusú kötőszövetet (fascia) vélünk felfedezni a szerveink körül. A lazább, magát a szervet körbe ölelő és annak formáját biztosító kötőszövet a körbeölelő fascia (investing fascia). Az eredési fascia (insertional fascia), egy erősebb hálószerű kötőszövet, amellyel a méh megkapaszkodik a medence falához és az izmokhoz.
Szerveinknek két fontos mozgása van: mobilitás (egy adott szerv szomszédos társaitól való elmozdulását mutatja) és motilitás (perisztaltikája).
Ezek a tünetek önmagukban nincsenek ok-okozati összefüggésben a meddőséggel, de jelző üzenetük lehet, hogy valami nincs rendben, a szaprítószervek nem boldogok.
A női nemiszervek diszfunkcionális mozgása sok esetben az adhéziónak (testünk belsejében lévő összenövések) köszönhető.
Több ember és állatkísérlet igazolja, hogy a manuálterápia hatékony a belső összenövésekkel szembeni harcban, akár 50%-al képes növelni a megtermékenyítést.
Kinek segíthet a manuálterápia?
Kik azok a meddőséggel vagy krónikus nőgyógyászati problémával küzdő nők, akiknek problémájuk hátterében lehetséges valamilyen mechanikai összenövés?
Nagy valószínűséggel beletartozik a csoportba, ha:
- Volt korábban hasi/medencetáji műtét (vakbél, nőgyógyászati, sérvműtét, abortusz, stb.)
- Kezelték endometriózissal vagy PCOS-el
- Ha volt ortopédiai műtétje az alsó végtagon vagy a medencetájon
- Volt korábban nagyobb esése a medencére
- Tartós emésztési panaszai vannak
Manuálterápia: megoldás lehet a nőgyógyászati problémákra is?
