Hamarosan megérkezik a várva várt kisbaba, milyen jó lenne, ha együtt nőnének fel a kedvenc állatunkkal! De biztonságos ez így? Jó ötlet egyáltalán, ha szoros a kapcsolat a háziállat és a kicsi gyermek között? A sokakat érintő kérdéskörről Gebri Zsanett, az Állatbarát Alapítvány képviselője beszélt.
Szerző: Pákhné Fekete Alexandra
Vágjunk egyből a közepébe! Szabad egyáltalán háziállatot tartani csecsemő vagy kisgyermek mellett?
Ez a szülők hozzáállásától függ. Alapesetben azt mondhatnánk, hogy nemcsak szabad, de érdemes is, hisz az állatokkal való együttélés nagyon sokat adhat a gyermek és a család számára. Viszont nagyon fontos szabályokat támasztani a gyermek, és a (leendő) kutya felé is a békés és nyugodt együttélés érdekében.
Milyen szabályokra gondolsz?
Arra, hogy felelősségteljesen kell döntenünk, amikor egy kutyát befogadunk a családunkba. Egy kölyökkutya kezdetben gyakorlatilag ugyanannyi foglalkozást kíván, mint egy kisbaba. Az új helyhez szoktatás, a biztonságos kötődés kialakítása sok figyelmet és energiát igényel a gazdik részéről.
Ha ezt nem kapják meg, sok esetben „rossz viselkedéssel” reagálnak, fölássák a kertet, szöknek, vagy a lakás berendezését teszik tönkre. Ezek a jelenségek a kutya beszoktatási időszakában is előfordulhatnak, akár a szeparációs szorongás jelei is lehetnek. Nagyon fontos átgondolni a kutya érkezése előtt, hogyan oldanánk meg ezeket a problémákat.
Talán egyszerűbb a helyzet, ha a kutyus már jóval a kisbaba születése előtt a család része, vagy ha később, a baba nagyobb korában válik azzá. Az előbbi esetben már ismerjük a kutya természetét, így jobb eséllyel kerülhetők el bizonyos nehézségek, az utóbbi esetben pedig könnyebben megtanítható a gyermeknek, hogy hogyan nyúljon egy kutyához, ne húzza a fülét-farkát, stb.
Hogyan tudjátok megelőzni, hogy ne valamelyik rossz forgatókönyv érvényesüljön?
Azzal, aki tőlünk fogad örökbe, először mindig elbeszélgetünk. A gazdijelöltek kérdőívet töltenek ki, melynek segítségével láthatjuk, milyen jellegű a család, mennyire aktív, mennyi szabadidővel rendelkezik.
Az elmondottak alapján úgy tűnik, érdemes már a kutya örökbefogadása előtt elgondolkodnunk azon, hogyan fogunk élni pár év múlva.
Pontosan! Fontos átgondolni, hogy előreláthatóan hogyan, milyen környezetben, milyen családban fogunk élni 5-7-10 év múlva. Hogy mi történjen, ha megváltoznak a körülményeink, hogy miként fogjuk integrálni a kutyát, ha költözünk, ha gyermekeink születnek.
A már családban élő kutyák hogyan szokták fogadni az újszülött érkezését?
Ez a kutya egyéniségétől és a gazdival való kapcsolatától függ.
Honnan érdemes kutyát szerezni? Vegyünk, vagy fogadjunk örökbe?
Menhelyként az örökbefogadást ajánljuk, de azzal sincs probléma, ha valaki ragaszkodik egy bizonyos kutyafajtához, ezért vásárol. Fontos azonban, hogy honnan szerezzük be fajtatiszta kedvencünket. Csakis bejegyzett tenyésztőtől vásároljunk! A mi alapítványunk, az Állatbarát Alapítvány 31 éve áll fenn, azóta küzd az állatok jogaiért, jólétükért, évente 600-800 kutyát mentünk meg embertelen körülmények közül, vagy a kóborlástól. Szükség esetén gyógykezelést, illetve védőoltásokat, chipet kapnak, és átesnek az ivartalanításon. Aki tőlünk fogad örökbe, az bízhat abban, hogy az itt szerzett kutyával életre szól a barátság.
Alapítványotok civil szervezetként működik. Hogyan tudjátok fenntartani magatokat, ellátni a megmentett állatokat?
Folyamatosan igyekszünk megteremteni a bevételi forrásokat, emellett számos adományozó és önkéntes is segíti munkánkat. Nálunk sokféleképpen lehet önkénteskedni: a pénzadományon felül sokat jelent számunkra az adó 1%-a, illetve a tárgyi adomány (állateledel, építőanyag stb.) is, valamint az olyan önkéntes munkák vállalása, mint például a sétáltatás, az átmeneti befogadás, a szállítás.
Mivel foglalkoztok még a mentésen és az örökbeadáson kívül?
Nagy hangsúlyt helyezünk a szemléletformáló tevékenységekre. Hisszük, hogy hosszú távú javulást a tájékoztató, ismeretterjesztő programokkal is el lehet érni az állatvédelem, a felelősségteljes állattartás területén.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
