Ma van a Gyermekjogok Világnapja. Az első a “jogok sorában” a védelemhez való jog. Óvni a gyermekeink testi és lelki épségét azonban nem is olyan könnyű.
Szále Kata írása
Azért éppen ma, mert 33 évvel ezelőtt épp ezen a napon fogadták el (közel 10 év előkészítő munka után) a Gyermekjogi Egyezményt.
#1. A gyermekek biztonságának védelme.
Szülőként és felnőttként az egyik legfontosabb dolgunk, hogy vigyázzunk a gyerekekre, hogy biztonságban tudjuk őket és, hogy megóvjuk az összes kicsit és a nagyot a bántalmazás minden formájától.
Tízből egy szülő (akaratlanul persze) maga is hozzájárul ahhoz, hogy gyermekét később bántalmazás érje.
Még pedig azáltal, hogy nem elég előrelátó, amikor babájáról, kisgyermekéről fényképet tesz fel az internetre. Vajon melyikünk nem érezte még azt boldog (elfogult) szülőként, hogy az ő gyermeke a legszebb/legaranyosabb/legbájosabb/legügyesebb gyermek, akit legszívesebben országnak, világnak megmutatna!
Gondoljuk végig, fontoljuk meg alaposan mielőtt bármilyen fotót megosztanánk a szemünk fényéről!
Az 1989. november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezmény másik két sarkalatos pontja:
#2. Ellátás, gondozás joga: mely az egészséges testi és lelki fejlődésükhöz szükséges ellátást jelenti.
#3. Részvétel joga: ami közösségben való részvételt jelenti – melyről képességei fejlődésével egyre inkább maga dönthet
Melynek a gyermekbántalmazások elleni küzdelem a fő célja. Amikor a környezetünkben történik baj egy gyermekkel nagyon lényeges, hogy hogyan viszonyulunk ehhez. Gyakran a bántalmazott gyermek közelében élő felnőttek “ne szólj szám, nem fáj fejem” alapon nem teszik szóvá, ha valami furcsát tapasztalnak, ezzel valamennyire maguk is legitimizálják a bántalmazást.
Ne járuljunk hozzá – névlegesen sem – semmilyen bántalmazáshoz azáltal, hogy némán elnézünk mellette, vagy homokba dugjuk a fejünk!
Ajánljuk még a témában:
