Azt gondolnánk nincs egészségesebb a hegyi levegőnél… Ám a magas helyen világra jött babák fejlődését vizsgálva másra is fény derült.
Müller-Hegedűs Henriett
Hátrányos-e magas fekvésű helyen születni?
Egy friss kutatás szerint igen: az 5000 lábnyi (kb. 1524 m) vagy annál nagyobb tengerszint feletti magasságban világra jövő gyerekek születésükkor kisebbek, mint az alacsonyabban fekvő területeken születő társaik.
Kisebbek
Egy, az USA népszerű gyermekgyógyászati folyóiratában, a Jama Pediatrics-ban megjelent tanul-
mány szerint az 1500 méteres magasságban élő babák növekedésükben is elmaradnak kortársaik
többségétől.
Betegesebbek?
Ám, ami ennél is fontosabb, hogy gyakrabban alakulhatnak ki náluk krónikus betegségeket okozó anyagcsereműködési zavarok.
Mit tudunk a magashegyi klímáról?
A tengerszint feletti magasság növekedésével a légköri nyomás csökken; bár csak 2100 méter magasságtól jellemző, hogy csökken a vér oxigénnel való telítettsége.
Eredményesen kezelhető még magashegyi klímaterápiával a másodlagos vérszegénység, az idegkimerültség és a Basedow-kór is.
Ellenben nem javasolt korai terhesség esetén és szívkoszorúér-betegségben szenvedőknek ez a bioklíma-típus.
Ám, hogy a kisgyermekek fejlődésére mindez hogyan hat, azt még kutatják…
Ajánljuk még: