A legtöbb szülő kiemelt figyelmet fordít a gyermeke fogazatának épségére, szabályos fejlődésére. Sokan tudják, hogy a kisgyermekkori rossz szokások felelősek lehetnek a későbbiekben kialakuló szabálytalan fogazatért.
Dr. Zeller Zsófia interjúja, szakértő: Dr. Kámán Attila fogszabályozó szakorvost
Előre gondolkodva
Az viszont kevéssé ismert, hogy egyes esetekben akár a felnőttkori fogszabályozás is megelőzhető lenne az arccsontok és arcizmok kisgyermekkori fejlődésének helyes irányba terelésével.
Cumik és a fogazat fejlődése
Gyakran már egészen apró babáknál is felmerül a kérdés, hogy a szoptatás, a cumihasználat vagy épp az ujjszopás milyen hatással lesz majd a fogsorok későbbi alakulására. A kisbabáknál 3 hónapos kor körül, és a növekedési ugrások idején gyakran előfordul, hogy fokozott szopási igényük kielégítésére az ujjacskáikat kezdik el cumizni. Ebben a helyzetben még azok a szülők is elbizonytalanodhatnak, akik addig elzárkóztak a cumihasználattól, gondolván, hogy a cumit könnyebben elveszik majd a babától, mint amekkora gondot jelentene az ujjszopásról való leszoktatás. Mi a véleménye a cumik fogazatra gyakorolt hatásáról?
Valójában ebben a korban a babáknak teljesen természetes viselkedése, ha az ujjaikat, kezecskéjüket a szájukba veszik, mivel így ismerkednek a testrészeikkel, a szájukkal fedezik fel a környezetüket. Amikor már elérik azt a kort, hogy megfogják, pakolgatják a játékokat, kúsznak-másznak, később kint homokoznak, a játék során egyre nagyobb szükségük lesz a kezükre, és automatikusan egyre kevesebbet szopják majd az ujjukat.
A cumik, bármilyen kialakításúak vagy anyagúak legyenek is, keményebbek, mint a természetes mellbimbó. Használatukkor az erős vákum miatt az arc és a nyelv izmainak erőegyensúlya megbomlik, a puha, fejlődésben lévő csontok pedig deformálódhatnak, befolyásolva a fogívek formáját is.
Ebből a szempontból is a szoptatás az ideális
Szoptatás során a mellbimbó pontosan olyan formát vesz fel a babák szájában, ami a nyelv és az arcizmok optimális fejlődését segíti, a szopómozgás pedig az állkapcsok ideális helyzetében erősíti a nyeléshez, rágáshoz és később az artikulációhoz szükséges izmokat. A darabos ételek korai kínálása szintén segít a nyelő és rágómozgások közti különbségek elmélyítésében, a falatok forgatása a szájban pedig a nyelv izmainak megerősítését segíti, ami később nagy előnyt jelent a helyes hangképzésben.
Már az óvodás korosztálynál is hasznos lehet
Melyik életkorban érdemes először felkeresni a fogszabályzó szakrendelést?
Azokban a családokban, ahol már volt példa súlyos fogazati szabálytalanságra, érdemes a kezdetektől folyamatosan nyomon követni a fogak fejlődését. Azonban ennél még fontosabbnak tartom a rendszeres, általános fogászati ellenőrzést, hogy a fogorvos jó kapcsolatot alakíthasson ki a gyermekkel, mielőtt bármilyen kezelésre sor kerülne. Kevesen tudják, hogy az 5-6 éves korban előbújó első maradó fogak megjelenését nem előzi meg tejfog kihullása, sőt később előfordulhatnak olyan maradó fogazati csírahiányok, amikor az ép tejfogakra akár élete végéig is szüksége lehet a páciensnek. A tejfogak idő előtti eltávolítása később gyakran vezet helyhiányhoz, torlódáshoz. Épp ezért a fogszabályozási kezelések szempontjából is alapvető, hogy minél tovább megőrizzük a tejfogak épségét.
Az izomegyensúly eltolódása esetén használhatóak az úgynevezett myofunkcionális trénerek, amik olyan rossz szokások káros hatásainak ellensúlyozására szolgálnak, mint a szájlégzés, hosszas ujjszopás, vagy a nyelvlökéses nyelés. A két fázisú kezelés során előbb a rossz szokásokról való leszoktatás, majd a már kialakult eltérések korrekciója és a fejlődés helyes irányba terelése a cél.
Milyen nehézségei vannak a kisgyermekkori fogszabályozásnak?
A 3-6 éves korosztályban még problémás a hatékony együttműködés kialalítása, de a myofunkcionális trénerekkel később is segíthetjük a fogívek harmonikus fejlődését.
Használatukkal a későbbi kezelés néha teljesen kiváltható, legalábbis később lényegesen kisebb fokú eltérést kell megoldani a hagyományos fogszabályzóval.
A klasszikus, kapcsokkal rögzülő, kivehető készülékek nehézsége, hogy a gyerekek ilyen idős korban gyakran még nem rendelkeznek olyan finom motorikus képességekkel, hogy önállóan képesek legyenek a készüléket ki-be helyezni.