Jól ismert tény, hogy a mozgásfejlődés egyes fázisai egymásra épülnek, és ha bármelyik is kimarad, az a későbbiekben hátrányt jelenthet. Talán nem is hinnénk, hogy ebben a folyamatban mennyire fontos szerep jut a kartámasznak. Kovács Andrea, a Mackórendelő vezető gyógytornásza mondja el, miért.
Szakértő: Kovács Andrea gyógytornász, szerző: Podonyi Hedvig
Az alkartámaszra körülbelül 3 hónapos korában válik képessé a gyermek. Ez nem minden esetben kap kellő hangsúlyt, mivel elsősorban a fejemelésre és az átfordulásra figyelünk.
Mire figyeljünk szülőként?
Amikor megszületik a baba, akkor jellemző a kartartására, hogy a csuklója a válla alatt van. Fokozatosan kerül egyre előbbre és 3 hónapos korára a könyökének már a válla alatt kell lennie. Tehát az a jó, ha előrehúzza a karjait, amikor hasra fektetjük őt. Ez szükséges ahhoz, hogy az alkarjára tudjon támaszkodni.
Miért lehet gond az, ha nem alakul ki a stabil alkartámasz?
A kúszáshoz az kell, hogy a baba az egyik alkarjára támaszkodjon, majd átvigye a súlyt az ellenoldalra, közben spirálisan tekeredjen a gerince, majd lökje a lábát, ismét csavarja a gerincét az ellenkező irányba, rátámaszkodjon a másik alkarjára, és így tovább, felváltva. Ha nincs alkartámasz, akkor kimarad a helyes hasról hátra forgás és a kúszás, majd rögtön következik a négykézlábra állás. Vagy sajátságos kúszásforma alakul ki, például két kézzel húzza magát előre a gyermek, gerincmozgás nélkül. Ennek a következményei pedig hosszú távon is kihathatnak: sokkal merevebb gerinccel, kevésbé harmonikusan fog mozogni, ami gerinc- vagy ízületi fájdalomhoz, asszimmetriákhoz, deformációkhoz, kopásokhoz vezethet. Sőt: a tanulást, az írás- és az olvasási készség kialakulását is nehezítheti.
Mi lehet az oka annak, ha kimarad ez a mozgásfejlődési mozzanat?
Tarthatja magát rosszul a baba hipotónia, túl laza az izomtónus miatt – ez a leggyakoribb ok. De közre játszhat benne a túl feszes izomzat, vagy az is, ha nagy a gyermek testsúlya vagy a buksija. Előfordulhat, hogy ezen okok mindegyike jelen van, vagy hogy komoly neurológiai vagy ortopédiai problémák állnak a háttérben.
Megelőzhető-e az alkartámasz kimaradása?
Inkább segítsünk neki, összefogva a vállait egy 90 fokos alkartámaszban és ebben a helyzetben játsszunk vele még egy kicsit. Persze szó sincs arról, hogy hosszú ideig hagyjuk őt hason egyedül, miután jelezte, hogy testhelyzetet változtatna. Ez semmilyen szempontból nem célszerű. Például azért sem, mert ezután már sír, feszít, és csak a hosszanti hátizmaival tartja magát – ez pedig nem visz minket a harmonikus mozgás, az átfordulás és a kúszás felé.
Lehet-e utólag korrigálni az alkartámasz kimaradásából adódó problémákat?
Ha nem tud idejében hasról hátra fordulni vagy kúszni a baba, mindenképp vissza kell térni az alkartámasz megtanításához. Nem csak az izmok kondicionálásáról van szó: az idegrendszernek is meg kell kapnia bizonyos ingereket a megfelelő fejlődéshez. Elengedhetetlen, hogy a gyermek gyakorolja az átfordulást, kússzon napi 30-40 métert, ilyen módon is haladva, tájékozódva a térben. Ha ez kimaradt, akkor pótolni lehet aktív gyógytorna, manuális kezelés vagy szenzoros torna ötvözetével. Ilyenkor heti egy, esetleg két alkalommal végzett, gyógytornász által vezetett foglalkozás mellett egyénre szabott „házi feladatok” elvégzésére van szükség. Persze játékos formában, hintáztatással, labdázással és ehhez hasonló módszerekkel. Ehhez most már egy könyvet is összeállítottam szülők számára a legfontosabb eszköz nélküli gyakorlatok bemutatásával, amely jó segítséget nyújthat a megelőzéshez és az otthoni gyakorláshoz lépésről lépésre. A címe: Mackógyógytorna a mozgásfejlődés harmonizálására 1–9 hónapos babáknak.
A szakember így idejében észreveheti, ha esetleg mégis szükség van korrekcióra, és ahhoz egyénre szabott gyakorlatokat, hasznos játékokat és tanácsokat, támogatást is tud adni.
LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Könyvünkben a gyermek fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés útját követjük nyomon a születéstől egészen 6 éves korig
