Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik az ételintolerancia vizsgálat és hogyan válasszuk ki a megfelelő tesztet; ahhoz előbb magával az ételintolerancia hatásmechanizmusával kell megismerkednünk.
Ne aggódj, közérthető szövegezéssel találkozhatsz, hiszen nem orvosoknak írtuk ezt a cikket, hanem olyan embereknek, akik szenvednek a fejfájástól, fáradékonyságtól, hasi panaszoktól, bőrbetegségektől, amit meg akarnak szüntetni.
Ha közéjük tartozol te is, akkor mindenképpen olvass tovább!
Az IgG kifejezést és ennek variánsait akkor kapta fel a köznyelv, amikor bejött a Covid és vele együtt a különféle tesztek.
Mi az az IgG?
Az IgG az immunglobulin G rövidítése. Ezek a vérben keringő antitestek, amelyek a szervezet védekezésében játszanak szerepet (kórokozók, vírusok, toxinok semlegesítése).
Hogyan működnek?
Vegyük azt az esetet, amikor életedben először fertőződsz meg influenzával.
A szervezetedben IgM ellenanyagok keletkeznek, és egy sor folyamat részeként létrejön a szerzett immunitás. Ezzel egyidejűleg a szervezeted megjegyzi az adott kórokozót, eltárolja az immunrendszer memóriájába.
Ha másodszorra találkozol ezzel a kórokozóval, akkor már IgG ellenanyag termelődik, mivel a szervezeted felismeri a „betolakodót”, és emlékezni fog rá is, meg arra is, hogy hogyan tudja legyőzni.
Mi köze mindennek az ételintoleranciához?
Az ételintolerancia ugyanúgy generál gyulladásos folyamatokat a szervezetedben, mint egy kórokozó: az adott, intoleranciát okozó nagy molekulájú antigén átjut a véráramba, és a szervezet aktiválja a komplement rendszert annak érdekében, hogy ezt a nemkívánatos elemet kilökje, legyen szó influenzavírusról, de akár egy intoleranciát okozó tojásfehérjéről.
A működési mechanizmus tulajdonképpen ugyanaz.
Az IgG antitesteknek 4 altípusa van: 1-es, 2-es, 3-as és 4-es.
A legnagyobb számban előforduló antitestek az 1-es típusba, a 2-es típusba kevesebb számú antitest tartozik, a 3-as típusba még kevesebb és a legkevesebb az IgG4 típusé; ez mindössze 4%.
Melyik típus hogyan aktiválódik olyan esetben, amikor az immunrendszer támadást észlel?
Az immunrendszer először IgM típusú ellenanyagot termel (ez gyengén tudja csak megkötni a kórokozókat, más szóval kicsi az aviditása).
Az immunválasz elérésével IgG3-ra történő típusváltás következik be.
Az IgG3 aktiválja a komplement rendszert (az immunrendszerünk egy része, amely a vérünkben van) ezáltal jelentősen fokozva a fagocita sejtek, működését (opszonizáció).
A fagocita sejtek takarító szerepet játszanak a szervezetünkben, gyakorlatilag bekebelezve a kórokozókat, elhalt sejtrészeket, fertőzéseket.
A következő váltás során IgG1-es típusváltás következik be, ezzel eggyel magasabb fokozatra vált a szervezetünk védekezése.
Ebben a fázisban teljesen semlegesíti az antigént a szervezet, aktiválja az immunrendszert, és általában ezzel lezajlik az immunválasz folyamat.
Amennyiben ez nem ér véget, akkor lép életbe az IgG2-es fázis, csekélyebb opszonizáló és komplement aktiváló hatással, gyakorlatilag kevesebb tünettel.
Hogyan nyilvánul meg mindez egy tejfehérjeintolerancia esetében?
Úgy, hogy aki folyamatosan fogyaszt tejet, annál nincsenek olyan erőteljes tünetek; mint annál, aki egy időre abbahagyja, majd újra elkezdi fogyasztani (ugyanis az IgG2 itt még nem aktivizálódik, hanem az azt megelőző IgG3 fázisnál marad a folyamat, jóval erőteljesebb tünetekkel).
Ha „még tovább húzzuk ezt az ingert”, akkor következik az IgG4-es fázis.
Ez nem tudja aktiválni a komplementer rendszereket, nincs opszonizáló és komplement rendszert aktiváló hatása, viszont a többi IgG immunválasznál erősebben köti meg az antigéneket.
Mit jelent mindez?
Azt, hogy az IgG4 nem képes gyulladásos reakciót kiváltani, valójában toleranciához vezet.
Így nem alkalmas a panaszokat kiváltó ételek meghatározására, azaz az IgG4 teszt alapján nem lehet eliminációs étrendet beállítani.*
Ezért nagyon fontos, hogy mielőtt megrendeljük az ételintolerancia vizsgálatot, ne csak azt nézzük meg, hogy mennyi élelmiszert vizsgál, de azt is, hogy milyen mérési technika áll a vizsgálat mögött.
*forrás: Testing for IgG4 against foods is not recommended as a diagnostic tool: EAACI Task Force Report. Steven O. Stapel et al. 2008
Inhibition of complement activation by IgG4 antibodies. Van der Zee JS, van Swieten P, Aalberse RC. Clin Exp Immunol., 1986, 64(2):415-22
Immunology textbook. Charles A. Janeway, Paul Travers, Mark Walport, Mark Shlomchik. 2002 (5th edition), Spektrum Akademischer Verlag)
IL-12 as an adjuvant for the enhancement of protective humoral immunity. Metzger DW. Expert Rev Vaccine, 2009 8(5):515-8.
Enhancement of humoral immunity by interleukin-12. Metzger DW, Buchanan JM,
Collins JT, Lester TL, Murray KS, Van Cleave VH, Vogel LA, Du. Ann N Y Acad Sci., 1996, 31(795):100-15
