Mi is ez?
A tápióka semleges ízvilágú, Afrika trópusi részein honos manióka (Mahinot esculenta) gumós gyökeréből nyert keményítő. Cianidtartalma alapján két fajtát különböztetünk meg: a keserűt és az édeset. A keserű fajtát nagyobb cianidtartalma miatt lereszelik, préselik és átmossák, ezáltal teszik fogyaszthatóvá. A boltokban kapható tápióka már nem tartalmaz mérgező anyagokat. A tápióka gumóját feldolgozva lisztként, levelei spenótpótlóként használhatók. A tápiókagyöngyök a maniókagyökérből kinyert keményítőlisztből készülnek, amelyet szárítás előtt szitán átpréselnek, így alakítva a lisztet apró gömbökké. Ezek a fehér golyócskák semleges ízűek, emiatt kedvünk szerint sósan vagy édesen is ízesíthetjük a folyadékot, amiben megfőzzük.
Milyen előnyös tulajdonságai vannak?
Jelentős keményítőtartalma miatt a tápiókaliszt a kukoricakeményítőhöz hasonlóan használható sűrítő és kocsonyásító anyagként: pudingok, krémek, főzelékek, levesek, mártások, vagy éppen levesbetét készítéséhez. Gluténmentes, emiatt gluténérzékenyek étrendjébe jól beilleszthető. A tápiókagyöngyök elsősorban pudingokhoz, krémekhez használhatók, de ezzel készítik a bubble tea-t, amivel például egyes bevásárlóközpontokban találkozhatunk.
Lehet-e valamilyen hátránya?
Feldolgozatlan formában cianidtartalom miatt mérgező, halálos lenne a tápióka fogyasztása, de mivel ilyen formában nem találkozunk vele, ezért ez a veszély nem áll fenn. Az esetlegesen jól megfőzött, nem kellően megduzzadt, összetapadt szemek a félrenyelés kockázatával járhatnak, valamint folyadék nélkül önmagában a tápiókaliszt fogyasztásra nem alkalmas.
Adható-e babáknak?
A keményítőtartalmú gabonák az étkezésünk alapját képezik, fontos energia- és szénhidrátforrást jelentenek emiatt biztonságosnak és megfelelőnek tekinthetők a gyermektáplálás során is. Amikor a gabonákat elkezdjük bevezetni a baba étrendjébe (a hatodik hónaptól), és ezeket kása formájában kínáljuk számára, onnantól, ha kísérletező kedvűek vagyunk, akkor a tápiókagyöngyből készült, leturmixolt krémes pudingok, ill. a tápiókaliszttel sűrített főzelékek, a krémlevesek is részesei lehetnek a babamenünek. Bár mivel itthon nem a tápióka a fő szénhidrát forrásunk, ezért még inkább egzotikumnak számít. Az apró gyöngyöcskéket biztonsági okokból akkor kínáljuk, amikor már nem kell félni az esetleges félrenyeléstől (hiszen ezeket az apró golyócskákat szinte nem is kell rágni)! A pudingok esetében kerüljük a túlzott cukorhasználatot (egyéves kor alatt a mézet is), hogy megelőzzük a baba felesleges hízását és védjük a kibúvó fogai épségét!
Schmidt Judit dietetikus írása
Megjelent a Babapatika magazinban