Ahány dadogó, annyiféle dadogás – mondják a szakemberek

Mi a dadogás?

Dadogás alatt a beszéd folyamatosságának problémáját értjük, leegyszerűsítve talán azt lehet mondani, hogy a dadogás beszéd közbeni megakadásokat jelent. A jelenségnek viszont ennél sokkal többféle megközelítése létezik, sokféleképpen jelenhet meg. Még a szakemberek is azt mondják, hogy ahány dadogó, annyiféle dadogás létezik. A tünetek azonos embernél sem állnak fönt mindig, illetve súlyosságuk is változik: vannak enyhébb időszakok és olyan periódusok is, amikor a tünetek sokkal erősebbek. Vannak olyan helyzetek, amelyeknél a dadogás kevésbé jelentkezik, és olyanok is, amelyeknél viszont fokozottan. A dadogást befolyásolhatja akár a fáradtság is.

A dadogás előfordulása

Dadogás bármikor kialakulhat, de leggyakrabban már kisgyermekkorban megjelenik. Felnőttkorban főként valamilyen baleset vagy betegség következtében kialakuló neurológiai eltérés miatt fordulhat elő. A különböző források 1-2 százalék közé teszik a probléma előfordulási gyakoriságát. Fiúknál, férfiaknál gyakrabb a dadogás.

A dadogás okai

Több okra visszavezethető, vagyis multikauzális jelenségről van szó. Vannak elméletek, amelyek szerint a probléma organikus okokra vezethető vissza, illetve vannak olyanok is, amelyek inkább a pszichés tényezőket helyezik előtérbe. Általánosságban annyit lehet kijelenteni, hogy jellemzően mindig van valamilyen hajlam, valamilyen organikus ok, amit aztán egy külső körülmény aktivál. Ilyen lehet például a stressz vagy kisgyerekkorban a környezet hatásai, mint a nagyon magas elvárásokat támasztó szülő vagy akár egy kistestvér születése miatti testvérféltékenység. Aktiválhatja a hajlamot az óvodába vagy iskolába kerülés is, továbbá működhet sok olyan rejtett ok is, amely nem is mindig azonosítható.

Klasszikus probléma, amikor a dadogás nem a gyerekben, hanem “a szülő fülében kezdődik”. Ez azt jelenti, hogy amikor a szülő elkezdi figyelni, hogy gyereke dadog-e, akkor egy idő után a gyerek is elkezdi figyelni saját magát. A megakadás elkezd benne tudatosodni, elkezd félni attól, hogy a beszédben el fog akadni. Mindez olyan beszédfélelemhez vezet, ami ördögi kört alakíthat ki.

A dadogás tünetei

A legjellemzőbb tünet a beszédben való megakadás, amelynek többféle típusát is megkülönböztetjük. Az úgynevezett tónusos dadogásnál a beteg szinte nem is tud elkezdeni beszélni, beszéde görcsösen megakad. Az első hangot mindig elnyújtja vagy alig tud hangot kiadni. Klónusos dadogás esetén az érintett ismételgeti a szótagokat. Ritmikus egységeket ismétel a szó elején vagy hosszabb szavak kiejtésekor. Az ilyen beszédet a szótagok, szavak gyakori és gyors ismétlése jellemzi. A leggyakoribb ugyanakkor a kevert forma, a tonoklónusos dadogás, amelynél a tónusos és klónusos dadogás felváltva jelentkezik.

Súlyosabb esetekben a dadogáshoz gyakran társulnak együttmozgások, úgynevezett tikkek. Ezek a görcsös beszédmegszakításokkor a test bizonyos részein jelentkező látható izomrángások, izomelmozdulások. A tikkek leggyakrabban az arcon, a nyakon, a szájnál, súlyosabb esetben a vállnál és a karoknál, sőt akár a lábaknál is jelentkeznek. Egy ideig az érintettek úgy érzik, hogy ezek az együttmozgások segítik a megszólalást, de egy idő után teljesen beépülnek a viselkedésükbe, úgymond automatizálódnak anélkül, hogy segítenék a beszédet.

Szorongással jár

A dadogással együtt jár a beszédfélelem is, ami miatt az érintettek próbálják kerülni a beszédhelyzeteket. Különösen félnek például a telefonálástól. Éppen ezért olyan stratégiákat építenek, amelyek bizonyos szavak és hangok kerülésére épülnek. Általánosságban elmondható, hogy az érintettek szorongóbbak, visszahúzódóbbak.

Légzéstechnika

Megfigyelhető az is, hogy a dadogó embereknek nem jó a légzéstechnikája, nem jól osztják be a levegőt, nem annyira ügyes az artikulációjuk sem. Tapasztalhatók problémák a hangképzésükben is, viszont ez is hihetetlen változatosságot mutatnak. A dadogás egyéb problémákkal, például hadarással is kombinálódhat.

A dadogás diagnózisa

A dadogás diagnosztikájánál fontos a teammunka, a logopédus mellett jó, ha pszichológus is meg tudja vizsgálni a gyermeket. Mellette szükség lehet neurológus vagy egyéb, a gyerek egyéni szükségleteinek megfelelő szakorvos közreműködésére is.

Folytatás következik…

Forrás: Házipatika.hu

Légy Te is HelloBaby! magazin előfizető!

Az alábbi írásunk is érdekes lehet számodra: