Ahány dadogó, annyiféle dadogás – mondják a szakemberek
Mi a dadogás?
Dadogás alatt a beszéd folyamatosságának problémáját értjük, leegyszerűsítve talán azt lehet mondani, hogy a dadogás beszéd közbeni megakadásokat jelent. A jelenségnek viszont ennél sokkal többféle megközelítése létezik, sokféleképpen jelenhet meg. Még a szakemberek is azt mondják, hogy ahány dadogó, annyiféle dadogás létezik. A tünetek azonos embernél sem állnak fönt mindig, illetve súlyosságuk is változik: vannak enyhébb időszakok és olyan periódusok is, amikor a tünetek sokkal erősebbek.
A dadogás előfordulása
Dadogás bármikor kialakulhat, de leggyakrabban már kisgyermekkorban megjelenik. Felnőttkorban főként valamilyen baleset vagy betegség következtében kialakuló neurológiai eltérés miatt fordulhat elő. A különböző források 1-2 százalék közé teszik a probléma előfordulási gyakoriságát. Fiúknál, férfiaknál gyakrabb a dadogás.
A dadogás okai
Több okra visszavezethető, vagyis multikauzális jelenségről van szó.
Általánosságban annyit lehet kijelenteni, hogy jellemzően mindig van valamilyen hajlam, valamilyen organikus ok, amit aztán egy külső körülmény aktivál. Ilyen lehet például a stressz vagy kisgyerekkorban a környezet hatásai, mint a nagyon magas elvárásokat támasztó szülő vagy akár egy kistestvér születése miatti testvérféltékenység.
Aktiválhatja a hajlamot az óvodába vagy iskolába kerülés is, továbbá működhet sok olyan rejtett ok is, amely nem is mindig azonosítható.
Klasszikus probléma, amikor a dadogás nem a gyerekben, hanem “a szülő fülében kezdődik”. Ez azt jelenti, hogy amikor a szülő elkezdi figyelni, hogy gyereke dadog-e, akkor egy idő után a gyerek is elkezdi figyelni saját magát. A megakadás elkezd benne tudatosodni, elkezd félni attól, hogy a beszédben el fog akadni. Mindez olyan beszédfélelemhez vezet, ami ördögi kört alakíthat ki.
A dadogás tünetei
A legjellemzőbb tünet a beszédben való megakadás, amelynek többféle típusát is megkülönböztetjük. Az úgynevezett tónusos dadogásnál a beteg szinte nem is tud elkezdeni beszélni, beszéde görcsösen megakad. Az első hangot mindig elnyújtja vagy alig tud hangot kiadni. Klónusos dadogás esetén az érintett ismételgeti a szótagokat. Ritmikus egységeket ismétel a szó elején vagy hosszabb szavak kiejtésekor. Az ilyen beszédet a szótagok, szavak gyakori és gyors ismétlése jellemzi. A leggyakoribb ugyanakkor a kevert forma, a tonoklónusos dadogás, amelynél a tónusos és klónusos dadogás felváltva jelentkezik.
A tikkek leggyakrabban az arcon, a nyakon, a szájnál, súlyosabb esetben a vállnál és a karoknál, sőt akár a lábaknál is jelentkeznek. Egy ideig az érintettek úgy érzik, hogy ezek az együttmozgások segítik a megszólalást, de egy idő után teljesen beépülnek a viselkedésükbe, úgymond automatizálódnak anélkül, hogy segítenék a beszédet.
Szorongással jár
A dadogással együtt jár a beszédfélelem is, ami miatt az érintettek próbálják kerülni a beszédhelyzeteket. Különösen félnek például a telefonálástól. Éppen ezért olyan stratégiákat építenek, amelyek bizonyos szavak és hangok kerülésére épülnek. Általánosságban elmondható, hogy az érintettek szorongóbbak, visszahúzódóbbak.
Légzéstechnika
Megfigyelhető az is, hogy a dadogó embereknek nem jó a légzéstechnikája, nem jól osztják be a levegőt, nem annyira ügyes az artikulációjuk sem.
Tapasztalhatók problémák a hangképzésükben is, viszont ez is hihetetlen változatosságot mutatnak. A dadogás egyéb problémákkal, például hadarással is kombinálódhat.
A dadogás diagnózisa
A dadogás diagnosztikájánál fontos a teammunka, a logopédus mellett jó, ha pszichológus is meg tudja vizsgálni a gyermeket. Mellette szükség lehet neurológus vagy egyéb, a gyerek egyéni szükségleteinek megfelelő szakorvos közreműködésére is.
Folytatás következik…
Forrás: Házipatika.hu
Légy Te is HelloBaby! magazin előfizető!
Az alábbi írásunk is érdekes lehet számodra:
5 módszer arra, hogyan segítheted gyermeked lelki egészségét
