Mit tehet a szülő, ha észreveszi magán, hogy túlságosan szeret mindent kontrollálni? Állj ki magadért és a gyerekedért a fontos, biztonságkritikus helyzetekben, de engedj a gyeplőn, ha csak megszokásból szorítanád.
Szerző: Petrik Emese, pszichológus, coach
Óvodakezdéskor
Keskeny a határvonal a kontroll kézben tartása és a túlféltés között akkor is, ha a gyerek új közegbe lép – például óvodába, iskolába kezd járni. Az újdonság okozta bizonytalanság arra késztetheti a szülőt, hogy szorosabban próbálja monitorozni az eseményeket: „Mi ismerjük legjobban a gyerekünket, jogunk van hozzá.”. Ezekben a helyzetekben kiemelten fontos, hogy észrevegyük, ha túlkontrollálóvá válunk, és kérjünk segítséget, például magyarázatot az óvónőtől, tanítótól. Amennyiben a másik fél is nyitott erre, igyekezzünk bizalmi kapcsolatot kiépíteni, hogy tudjuk és érezzük, hogy a gyerekünk jó kezekben van. Egy képzett, gyerekekkel foglalkozó szakember a szülőre is rá tud hangolódni, de sokat segíthetünk neki, magunknak és a gyereknek is, ha megfogalmazzuk és ki is mondjuk, hogy mitől tartunk, így közösen könnyebben találhatunk megoldást is, mint egyedül.
Hagyd, majd én!
Nos, ezzel értékes időt nyerhetünk rövid távon, de hosszú távon a gyerek önmagába, saját képességeibe vetett hitét csökkenthetjük. Ha mindig feladjuk a sapkáját, vagy bekötjük a cipőfűzőjét, esetleg bepakoljuk a táskáját, sosem tanulja meg, hogy hogyan tudja ő megcsinálni, és mik lehetnek a következmények, ha nem teszi.
A túlféltő szülők gyermekei azt tanulják meg, hogy a világ ellenséges hely és hogy nincsenek meg az eszközeik a vele szembeni megküzdésre.
A gyerekeknek szükségük van arra, hogy biztonságos közegben – azaz ahol hibázni is lehet – gyakorolhassák képességeiket, tudásukat, és hogy megtapasztalják, hogy van akaratuk, hogy tudnak küzdeni azért, ami fontos nekik, így szerezhetnek például tudomást arról is, hogy vajon mi érdekli őket igazán.
Kezdd kicsiben a változtatást!
1. Adhatsz szülőtársadnak szabad kezet, a programok szervezésében, a vacsora elkészítésében, a gyerek felöltöztetésében vagy bármiben, amiben eddig nem adtál. Látni fogod, hogy így is oké, így is működik, van másik jó mód az általad jónak hitten kívül.
2. Ha a nagyszülőkre bízzátok a gyereket, szintén kiderülhet, hogy van másik mód bizonyos dolgok elvégzésére. Ugyanúgy senki nem csinálja, mint te, de ha rendben tudsz lenni azzal, hogy ez oké így, attól könnyebb lesz elengedni a kontrollt.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
