Valamikor azt gondolták a tudósok, hogy születéskor az elménk „tiszta lap”, és mindent tanulással sajátítunk el. Ez az elmélet már régen megdőlt, és hogy nem helytálló, arról bárki maga is meggyőződhet, ha megfigyel egy újszülöttet, aki tapasztalatszerzés és tanulás nélkül, magától is sok mindenre képes reflexszerűen.
Szerző: Podonyi Hedvig
Mit érdemes tudni a reflexekről?
A reflex az idegrendszer alapvető funkciói közé tartozik. Lényege, hogy valamiféle inger hatására meghatározott válaszreakció keletkezik az idegsejtek közvetítésével. Két fő formáját különböztethetjük meg. A feltételes reflexek tanult reflexek, melyek az ingerek társításával alakulnak ki.
Erre tipikus példa a tudós Pavlov kutyájának esete. Az ebnél alapvetően akkor indult meg a nyálelválasztás, amikor táplálékot kapott – ám kísérletei során Pavlov csengőt szólaltatott meg, valahányszor enni adott neki, így az állat nyálelválasztása idővel már a csengő hangjára is beindult. Azaz, egy korábban semleges inger egy másikhoz kapcsolva ugyanazt a választ váltotta ki. Az embernél a tanulási folyamatok és a szokások megteremtésének fontos része a feltételes reflexek összetett rendszerének kialakulása, legyen szó a távirányító használatának elsajátításáról vagy olyan sokrétű tevékenységről, mint az írástudás megszerzése.
Pislogás, lépegetés, táplákozás
A legjellegzetesebb veleszületett reflexek egyike a szem épségét védő pislogási reflex: erős mechanikai vagy fényinger hatására a pici becsukja a szemét. Ez a reakció élethosszig megmarad. Elmúlik viszont – sok más babareflexhez hasonlóan – a lépegetőreflex: körülbelül 6 hetes koráig a derekánál fogva felemelt és szilárd felületre állított baba lépegetni próbál.
Ezekhez kapcsolódik 3-6 hónapos korig a keresőreflex: amelyik oldalon megérintjük a baba arcát, abba az irányba fordítja a fejét, szájával az ujjunkat keresve. Ez az ösztönös viselkedés járul hozzá ahhoz, hogy amikor arca az anyai mellhez ér, rátaláljon a mellbimbóra.
Szárazon és vízen
A fogóreflex 3-4 hónapos korig a baba kezén és lábán is kiváltható.
Az Ernst Moro osztrák gyermekorvos által leírt, 6-7 hónapos korig észlelhető Moro-reflex sem kevésbé különös. Ha a vízszintesen tartott baba fejét kissé elengedjük, akkor a karjait széttárja, majd a teste előtt karoló mozdulatot tesz.
Váratlan, erős hang hallatán is így viselkedik. A fogóreflexeket és a Moro-reflexet állati őseink örökségének szokták tekinteni: az anyjuk szőrébe csimpaszkodó kismajmok túlélését is ehhez hasonló magatartásmód segíti.
A merülő- és az úszóreflex a babaúszás elterjedésével vált ismertebbé a laikusok körében. Amennyiben a babát arccal lefelé a vízbe helyezzük, nem vesz levegőt és úszó mozdulatokat produkál. Ha vízszintesen tartjuk a vízben és megemeljük a fejét, akkor is úszni kezd. Ez a reflex néhány napos kortól 4-6 hónapos korig működik, ám fontos tudni, hogy utána megszűnik. Ezért azt a gyermeket, akivel nem kezdtünk már korán babaúszásra járni, csak 3 éves kortól javasolt úszásoktatásra vinnünk.
Mi van, ha nincs?
Ez összefügg azzal, hogy az agykéreg, kellő fejlettséget elérve, számos területen átveszi az irányítást az agytörzstől, a gerincvelőtől, így az azok által szabályozott ösztönszerű mozgások mellett mind többféle akaratlagos mozgás, tudatos cselekvésforma bontakozik ki. Az újszülöttkori, csecsemőkori veleszületett reflexek mindegyike fontos jelzést adhat a baba szervezetének állapotáról.
Apgar teszt
Emiatt ellenőrzésük annak a jól ismert, minden újszülöttnél elvégzett tesztnek is nélkülözhetetlen eleme, amely Virginia Apgar amerikai anesztezilógus orvos után kapta a nevét. Mára már több különböző skálát is kifejlesztettek az újszülöttek állapotfelmérésére. Apgarén kívül a legismertebbek közé tartozik a Thomas Berry Brazelton amerikai gyermekorvos és munkatársai által kifejlesztett Brazelton-újszülöttskála.
Természetesen ennek is szerves része a reflexek felmérése.
Nem működnek, vagy nem múlnak el időben?
Ha a jellegzetes újszülöttkori, csecsemőkori reflexek nem működnek megfelelően, illetve ha túlságosan sokáig maradnak fenn, az valamiféle fizikai, elsősorban idegrendszeri problémát jelezhet. Érdemes tehát szülőként is felfigyelni az esetleges gyanús jelekre – ugyanakkor mielőtt fölöslegesen ijedeznénk, tartsuk szem előtt, hogy a babák fejlődési ütemében jelentős egyéni eltérések lehetnek. Ha mégis aggályaink támadnak, mindenképp szakorvosnál keressünk választ a kérdéseinkre!
A baba első éve – Minden információ egy helyen az újszülöttkortól egészen 1 éves korig. Könyvünket, megvásárohatod webshopunkban!
