A szülők közel fele tapasztal valamilyen nehézséget gyermeke táplálása során. Előfordul, hogy a baba kiköpi a répát vagy sírva fakad evés közben – honnan tudható, hogy ez még rendben van-e? Ha nincs rendben, akkor mi a teendő? És miben segíthet a dietetikus?
Szerző: Ádám Judit MSc dietetikus, perinatális szaktanácsadó, JuDiet
Evészavar?!
Az evészavarok pontos gyakorisága nem ismert, de az elmondható, hogy öt családból kettő biztosan találkozik kisebb-nagyobb akadályokkal a gyermekek etetése során. A táplálási probléma megjelenhet más tünettel együtt vagy anélkül is.
Lehet, hogy csak válogatós?
Sok szülő úgy fogalmaz, hogy a gyermeke „válogatós” vagy „rossz evő”. A válogatósság egy bizonyos életkorban normális: 1,5 éves kor körül kezdődik és óvodáskorban ki is növik a kicsik. Bár ez nem kóros, mégsem mindegy, hogy ezen az időszakon hogyan megyünk keresztül. Minél fiatalabb egy gyermek, annál nagyobb hatással van rá a szülővel való interakció, így rendkívül fontos, hogy táplálásához pozitívan viszonyuljon a család akkor is, ha éppen nem eszik meg mindent.
Ezek lehetnek az evészavar jelei
Ha a 1,5-5 év közötti gyermek jól fejlődik és gyarapszik, minimum 20-30-féle ételt megeszik, ha az evés körül nincsen feszültség, akkor a válogatósság valószínűleg nem jelent gondot. Vannak azonban intő jelek, melyek arra utalhatnak, hogy nem egyszerű válogatásról van szó. Érdemes szakemberhez fordulni, ha a táplálási nehézség mellett az alábbiak közül egy vagy több probléma fennáll:
- a gyermek sovány vagy túlsúlyos,
- rágási/nyelési nehézsége van, gyakran öklendezik, félrenyel vagy hány,
- tápanyaghiány, táplálékallergia, -intolerancia gyanúja áll fenn nála,
- teljes élelmiszercsoportokat elutasít (pl. zöldségek),
- hasfájással/székrekedéssel/hasmenéssel küzd,
- nem eszik önállóan (pedig ez az adott életkorban már elvárható lenne),
- bizonyos textúrákat teljesen elutasít,
- hipotóniás vagy mozgásszervi zavara van,
- étkezés alatt sír/feszült/szokatlanul viselkedik.
Egyes ételek, állagok elutasítása egy korábbi rossz élmény következménye is lehet, például egy félrenyelés után, de ez nem feltétlenül okoz tartós táplálási zavart. Ugyanakkor a szülők hozzáállása, mindennapi viselkedése jelentősen hat a gyermek evéshez fűződő viszonyára és ez döntő a már kialakult evészavarok kezelésére nézve is.
Sokoldalú szakértői segítség
Ha a fenti panaszokat észleli valaki, első körben a házi gyermekorvost érdemes felkeresnie, aki szükség esetén tovább irányíthatja őt dietetikus, gyógytornász, evésterapeuta, pszichológus stb. szakemberhez.
A dietetikus alapos anamnézisfelvétel, táplálási napló és a táplálás körülményeinek vizsgálata után állít fel dietetikai diagnózist. Mennyiségi és minőségi szempontok alapján értékeli a gyermek gyarapodását és táplálékbevitelét.
Ha valóban fennáll evészavar, akkor a dietetikus a szülőkkel együttműködve táplálásterápiás tervet készít. A terápia része a szülők oktatása a gyermek táplálásáról, korának megfelelően. A dietetikus olyan élelmiszerek, ételek kínálására ad javaslatot, melyekkel a gyermek által fogyasztott fogások köre bővíthető, recepteket és tálalási módokat javasol. Tanácsot ad a gyermek válaszkész táplálására, az önállóság támogatására, illetve a kínálás módjára, a használt eszközökre vonatkozóan.
Az evészavarok kezelése szakértő csapatban lehet a leghatékonyabb, akkor ha a dietetikus teamben dolgozik együtt a gyermeket kezelő orvossal, pszichológussal, szülő-csecsemő konzulenssel, gyógypedagógussal vagy evésterapeutával.
Tápláló kölcsönhatás
Az evés nem csak táplálékfelvétel, hanem már a szoptatástól kezdve az anya és gyermeke közti kölcsönhatás is: a baba eszik, a szülő pedig táplál. Fontos tehát megérteni, hogy az evészavar nem csak a gyermek sajátja: annak megszüntetéséhez az anya – illetve az apa – aktív cselekvésére is szükség van.
Egyes esetekben a szülőnek saját kapcsolatát is újra kell gondolnia az evéssel és az ételekkel kapcsolatban ahhoz, hogy gyermekének tünetei enyhülhessenek.
Hozzátáplálás – különszámunk minden fontos kérdésre választ ad a hozzátáplálással kapcsolatban
Mit, mikor és hogyan? Miből tudhatjuk, hogy babánk készen áll a hozzátáplálásra? Milyen ételt mikor vezessünk be? Hogyan növelhetjük a szilárd táplálék mennyiségét? Milyen alapanyagokból készüljön a bébiétel? Milyen ételek, alapanyagok vannak tiltólistán, és meddig? Mit kell tudni a falatkás táplálásról, a BLW-ről? Melyek a leggyakoribb allergének és mik lehetnek az allergia jelei? Hogyan vezethetjük be babánk étrendjébe a tehéntejet, a tojást, a glutént? Mit tegyünk, ha a baba játszik az étellel? Mit tehetünk, ha válogatós a gyermekünk? Hogyan előzhetjük meg a félrenyelést? Meddig kapjon anyatejet a kicsi? +55 Recept!
