Bár az egészségügyi törvény vonatkozó passzusa több, mint tíz éve frissült utoljára, a donorpetesejtből illetve spermiumból történő asszisztált megtermékenyítési eljárásokat rengeteg tévhit és félinformáció övezi – nemcsak laikus, hanem szakmai berkekben is. Ezeket próbáltuk eloszlatni szakértőink segítségével.
Szakértők: Dr. Szebik Imre, bioetikus; Dr. Vereczkey Attila, meddőségi specialista, a Versys Clinics orvosigazgatója; Dr. Zeller Judit, jogász TASZ; Szöveg: Károlyi Natália
Jogod van hozzá!
A közhiedelemmel szemben Magyarországon is teljesen legális mind a spermium, mind a petesejt adományozása és felhasználása is.
- A spermiumadományozás minden esetben anonim, bár a donor életkorára, egészségi állapotára, illetve fizikai megjelenésére (pl. a szeme színére) vonatkozó adatokat megismerheti az, aki a donorspermát kapja – tájékoztat dr. Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza.
- Sokáig a petesejt adományozása is csak anonim módon volt engedélyezett hazánkban. Ez azt is jelentette, hogy az adományozó nem nevezhette meg, kinek szánja a petesejteket. Ám a jogalkotás immár bő tíz éve feloldotta az anonimitást: ma már van lehetőség nyílt adományozásra is, leginkább rokonok között, de a gyakorlatban akár barátnők egymás közötti sejtadományozása is belefér a jogi keretbe. Magyarországon mind az anonim, mind a nyílt adományozás szigorúan ingyenes, ugyanakkor a kezelés költségei a donorok felé megtérítendők: útiköltség, kivizsgálások, hormonkezelések – vázolja az eljárással kapcsolatos legfőbb jogi tudnivalókat dr. Zeller Judit.
- Donorivarsejttel végzett reprodukciós eljárásban egyrészt párok (házastársak és élettársak) vehetnek részt, másrészt olyan egyedülálló nők is, akik- a törvény szövegezése szerint: “életkora vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat.” Ez a gyakorlatban nem feltétlenül a menopauzán túli életkort jelenti – hiszen amíg van természetes ciklus, sokkal jobbak az esélyek a sikerre – hanem a nagyjából negyven éves életkort. Sokan jelentkeznek már 37-38 évesen is. Nem jellemző, hogy bárkit is elutasítanának emiatt.
A szürkezóna
Leszbikus párok gyermekvállalása is megoldható ezen az úton – ha egyedülálló nőként csinálja végig az eljárást az egyik fél. Fontos tudni, hogy az örökbefogadáshoz hasonlóan a magyar jog ilyen esetben is csak az egyiküket ismeri el a gyerek szülőjeként. Természetesen azt a felet, aki a testében kihordja és megszüli a babát. Egyedülálló és homoszexuális férfiak gyermekvállalása biológiai okokból ilyen módon nem megoldható, esetükben – és azon heteroszexuális párok, nők esetében, akiknél a baba kihordása is szervi akadályokba ütközik, a dajkaanyaság jelentene megoldást, amit az egészségügyi törvény eredetileg engedélyezett volna, azonban a hatályba lépés előtti utolsó pillanatban törölték ezt a lehetőséget. Sok más országban viszont teljesen legális, így sokan külföldön oldják meg a dolgot, nyílt örökbefogadásnak álcázva az itthoni bürokrácia előtt. Ilyenkor azonban önmagában a genetikai kapcsolatot nem ismeri el a törvény, akkor sem, ha esetleg mind a spermium, mind a petesejt a papíron csupán “örökbefogadó” szülőktől származik.
Nemzetközi statisztikák szerint a meddő párok 20-25 százaléka, vagyis magyar viszonylatban nagyjából 25000 pár esetében nincs más esély a gyermekvállalásra, mint a donorivarsejt – egyik, másik vagy mindkét oldalon.
Hogyan működik a gyakorlatban?
- A donorspermiumból való megtermékenyítés sikere a nő életkorán múlik, azonban a donorpetesejtből történő eljárások a donorok fiatal életkora miatt sokkal gyakrabban eredményesek, mint a saját petesejtből kiinduló lombikeljárás. Számszerűen: az esetek 65 százalékában sikerül – osztja meg tapasztalatait dr. Vereczkey Attila meddőségi specialista, szülész-nőgyógyász, a Versys Clinics orvosigazgatója.
- Sajnos az érintettek egy része nem tud róla, hogy ez a lehetőség itthon is elérhető: hogy Magyarországon is legális egyedülálló nőként asszisztált reprodukciós eljárást igénybe venni, vagy hogy lehetséges családon kívülre, anonim módon is petesejtet adományozni. A hiányosan informált érintettek gyakran Csehországban, vagy Ukrajnában próbálnak szerencsét, vagy le is mondanak szülői vágyaikról. Pedig a magyar egészségügyi törvény vonatkozó passzusai világosan fogalmaznak, csak sajnos nem minden meddő pár, illetve gyermekre vágyó nő ismeri a jogait.
Folytatás következik…
Ajánljuk még a témában:
