Bepillantást nyerhetünk egy Svédországban élő magyar család babás, kisgyermekes életébe. A “még, még, még” helyett a “pont elég” országában.
Folytatás…
Szülés és a kórház
Noah születésénél és az azt követő aranyórában Mario is a szülőszobán lehetett Noémi mellett. A szülőszoba után egy családi szobában kaptak elhelyezést, ahol a kórházi személyzet az első pillanattól kezdve tiszteletben tartotta az újdonsült család szféráját.
Mivel a mama és a baba is jól voltak a szülést követően, csak 2 nappal később kellett egy átfogóbb kivizsgálásra visszalátogatniuk a kórházba, ahol többek között az újszülöttkori sárgaságot is ellenőrizték.
Mivel Lana születésekor szülésindításra volt szükség és mivel ekkor már érvényben voltak a koronavírus által bevezetett korlátozások.
Ebben is más a svéd családmodell
Amikor Svédországban gyermek érkezik a családba, a szülők 480 szülői napra jogosultak, amit egészen a gyermek 8 éves koráig felhasználhatnak. Ebből a 480 napból az anya és az apa is fejenként 240 napra jogosult, amiből maximum 90 napot lehet átadni a pár másik tagja számára.
Svédországban nincs tehát olyan, hogy csak az édesanya marad otthon a kisbabával, és ez teljesen természetes dolognak számít.
Ahogyan az is, hogy közvetlenül a baba születését követően az apukák 10 fizetett pihenőnapot, apanapot kapnak, amit a családjukkal tölthetnek.
A táplálás terén inkább a tápszert preferálják, és a nyilvános helyen való szoptatásról másképp vélekednek, mint idehaza – ennek kapcsán Noéminek is volt néhányszor része elutasító bánásmódban.
Svéd hétköznapok kisgyerekekkel
Ármin jelenleg iskolába jár, Noah óvodába, Lana pedig otthon van Noémivel. Mario tanul, hogy profi fociedző lehessen. Noémi számára családjának messzesége, 2 éve nem látott édesanyjának hiánya teszi nehezebbé a hétköznapokat.
Érdekes, hogy az óvodában tölthető heti óraszámot például az is meghatározza, hogy a szülők dolgoznak-e.
Ha a szülő otthon van, akkor az óvodáskorú gyermek heti 15 órát tölthet gyermekközösségben.
A svéd óvodákban a szülők fizetése alapján megállapított összeggel kell fizetni az óvodai ellátásért, amit akkor is biztosítani kell az intézmény számára, ha a gyerek éppen beteg vagy ha szünet van az óvodában. Ugyanakkor több kisgyerek esetén lehetőség van kedvezményt igénybe venni az intézményi díjakra.
Az egyéni szabadság jegyében
Amikor Noémit arról kérdeztem, milyen meglepő szokásokkal találkozott svéd mindennapjai során, akkor a nemi identitást és a gyerekek számára biztosított egyéni szabadságot említette. Svédországban teljesen természetesen kezelik, ha egy gyermek például reggel pizsamában és lila hajjal szeretne kilépni az otthonából, vagy ha nyáridőben mezítláb ugrana át a boltba. Teljes mértékben megadják a lehetőséget arra, hogy a gyermek maga válassza meg az identitását, éppen ezért a svédeknél nem meglepő, hogy a kisfiúk is lakkozhatják a körmüket, illetve hogy a kislányoknak 6 éves korukig nem szabad fülbevalót belövetni.
Írásunk első részét itt olvashatod: