Az óvodába, iskolába kerülő gyermekek jelentős része küzd valamilyen tanulási nehézséggel vagy zavarral. A beszéd, olvasás, írás, számolás tanulása során jelentkező problémák kialakulása azonban jóval korábban kezdődik.
Szerző: Zimmerer Anita gyógypedagógus
Hihetetlennek tűnik, de a későbbi életkorokban fellépő tanulási nehézségeknek már egészen korán, kisbaba korban is lehetnek előjelei. Mire érdemes odafigyelni?
Mozgásfejlődési eltérések
Gyanújel lehet, ha a parányi újszülött a szokásosnál nyugtalanabb, sokszor hasfájós, a pihenése zaklatott, rendszertelen.
Szintén elgondolkodtató, ha később a baba, majd a kisgyermek mozgásfejlődése eltér az átlagostól. Ilyen az, ha a szokásosnál sokkal gyorsabb és fontos szakaszok kimaradnak belőle.
Rohamos ütemű, túl gyors mozgásfejlődés esetén nem marad elég ideje és lehetősége a babának arra, hogy a kúszás-mászás, üldögélés során, cselekvései által felfedezze a környezetét, találkozzon bizonyos ingerekkel, megismerje a világot, ami elengedhetetlen idegrendszerének megfelelő fejlődéséhez.
Az sem szerencsés, ha a mozgásfejlődés nagyon lassú ütemben zajlik, ha nem, vagy csak alig mászik a baba, ha nem kúszik. Így ugyanis megint csak nem alakulnak ki nála azok a fontos idegrendszeri kapcsolatok, amelyek a későbbi tanulási tevékenységben segíthetnék őt az olvasás, írás, számolás megtanulása során.
További figyelmeztető jelek
Azt is észre kell venni, ha a mozgásfejlődés során az egyensúlyozásban, a koordinációban egyenetlenségek mutatkoznak. Intő jel lehet, ha a kicsi nem szeret és nem is igazán tud rajzolni, ha nem tudja rendesen megfogni a ceruzát, hiszen a kevésbé ügyes finommozgások akadályozhatják majd az írástanulásban.
A szobatisztaságban való elmaradások majdani figyelemproblémák, önkontrollal kapcsolatos nehézségek jelei lehetnek, melyek az iskolaérettség kialakulásában okozhatnak fennakadásokat.
Ha babánál vagy a totyogós gyermeknél a felsorolt tüneteket tapasztaljuk, érdemes már egészen korán fejlesztő hatású játékokat játszani vele. Nem kell méregdrága, reklámokból ismert játékokra gondolni. Mi magunk is kezdeményezhetjük azokat a játéktevékenységeket, amelyek beindítják az érést.
Fejlesztőjátékok, otthon
Sokat tehetünk gyermekünkért a különféle mozgásformák begyakorlását segítő, egyensúlyfejlesztő játékokkal. Használjunk kicsiknél hintalovat, kismotort, nagyobbaknak kínáljunk fel kötéllétrát, gyűrűt, ugrókötelet. Az egyszerű játszótéri játékok is jól kihasználhatók a tanuláshoz szükséges mozgáskészségek kidolgozásához. Legyen sokat levegőn a gyermek, fusson, ugráljon, kiabáljon!
A finommozgásokat jól csiszolhatjuk apró válogató-, építő-, kirakójátékok használatával. Az együtt töltött minőségi idő szempontjából is sokat jelenthet, ha együtt szortírozzuk például a babszemeket vagy a gyöngyöket. Mindeközben sokat beszélgethetünk, bővíthetjük a kicsi szókincsét, segíthetjük abban, hogy a gondolatait kifejezze. Meséljünk, beszéljünk hozzá! Segítsük, hogy egyre több szót értsen és képes legyen használni azokat!
Rajzoljunk is együtt! Nagy, plakát méretű lapon rajzoljuk körül őt, ő pedig bennünket, azután lehet próbálkozni a saját kéz és láb körülrajzolásával! A nagy formáktól haladjunk a kisebb felé.
Ne feledjük: a tanulási képességeket valahol itt kezdjük megalapozni, és ha az alap stabil, akkor mindaz erős lehet, ami ráépül.
Gyakori tanulási zavarok
A korai fejlődés problémái a későbbiekben tanulási zavarokhoz vezethetnek.
Ilyen lehet a diszlexia vagyis olvasászavar, a diszgráfia, diszortográfia, azaz írás- és helyesírászavar, és a diszkalkulia, a számolási zavar. Ezekkel együtt előfordulhatnak viselkedési, énkép- és önértékelési problémák is.
LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Könyvünkben a gyermek fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés útját követjük nyomon a születéstől egészen 6 éves korig
