Mire itt a március, szinte mindenki feléli utolsó tartalékait, már ami az egészségét, jó közérzetét illeti. Vágyunk a napfényre, friss gyümölcsökre, a virágillatú, friss levegőre, a simogató szellőre, és persze arra a pillanatra, amikor épp senki sem beteg a családból.
Szerző: W. Ungváry Renáta
Ilyenkor van szükség egy kis immunerősítésre! Létezik ilyesmi egyáltalán? Képes az immunrendszerünk legyengülni? Bár működésének bonyolultsága, összetettsége és hatékonysága ámultba ejtő, sajnos előfordulnak jócskán olyan helyzetek, amikor némi támogatásra szorul.
1. D-vitamin
Tudni kell róla, hogy valójában egyáltalán nem vitamin, hanem egy olyan előanyag, amely napfény hatására alakul ki a szervezetünkben, kisebb részben a táplálékkal fogyasztjuk, és ebből kulcsszerepet betöltő hormonná alakul. Sajnos a napozószerek túlzásba vitt használata és a mozgásszegény életmód miatt egyre inkább ki vagyunk téve a D-vitamin hiánynak, amelynek többféle krónikus betegség kialakulása mellett a felső légúti hurutok gyakoribbá és súlyosabbá válása is a következményei közé tartozik. A mi éghajlatunkon ráadásul késő ősztől kora tavaszig nem elegendő a napsugárzás ahhoz, hogy feltöltsük D-vitamin raktárainkat. Már ilyenkor is érdemes persze fokozatosan szoktatni a bőrt a napsugárzáshoz, de célszerű pótlásról is gondoskodni.
Mi a megoldás?
A jelenleg érvényes hazai ajánlás szerint a szoláriumok UV-A sugárzása nem alkalmas a D3-vitamin képzésére. Az UV-B sugárzás márciustól kezdve már napi 15 perces adagokban is sokat lendít a helyzeten, ha a fedetlen végtagokat éri. Felnőtteknél napfény hiányában napi 4000 NE (nemzetközi egység) D3-vitamin a biztonságos adag, csecsemőknél és kisgyermekeknél pedig napi 1000 NE. A megfelelő bevitel várandósan és a szoptatás idején különösen fontos, mert az anya D-vitamin szintje az anyatej D-vitamin tartalmát is befolyásolja.
2. Probiotikumok
Az utóbbi másfél évtized nagy orvosi felfedezése, hogy a bélbaktériumok milyen óriási szerepet töltenek be születéstől kezdve az immunrendszerünk működésében, és hogy bizonyos tényezők, például a császármetszéssel születés, a tápszeres táplálás, az antibiotikumok mennyire kedvezőtlen irányba képesek befolyásolni a bélflóra összetételét. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez összefügg az allergiakockázat emelkedésével, sőt, az autoimmun betegségek kialakulásával is. Bizonyos helyzetekben azonban nem tudjuk elkerülni sem a császármetszést, sem az antibiotikumokat, sem a tápszert.
Mi a megoldás?
Számos kutatási eredmény azt mutatja, hogy a bélflóra összetételében, és ezáltal az immunrendszer normális működésében is kedvező hatást érhetünk el a probiotikumok, azaz hasznos, jótékony hatású bélbaktériumok kúraszerű szedésével. Fokozottan igaz ez olyan esetben, amikor egy-egy felső vagy alsó légúti fertőzés miatt mégis szükség van antibiotikumra. Célszerű orvosi segítséggel kiválasztani a megfelelő hatékonyságú készítményt!
3. Vitaminok, ásványi anyagok
Csak óvatosan! Egyáltalán nem biztos, hogy jót teszel, ha hatalmas adagokban szedsz C-vitamint és egyéb, összetett vitamin készítményeket. Előnyösebb, ha arra törekszel, hogy táplálékok útján juttasd be a megfelelő mennyiséget. Természetes forrásból sokkal jobban képes hasznosítani szervezetünk a vitaminokat, és úgy a túladagolás is kizárt.
Mi a megoldás?
Jól teszed, ha sok nyers savanyú káposztát eszel, és a gyerekeknek, többi családtagnak is ezt kínálod, valamint napi rendszerességgel jó sok citrusfélét, mirelit gyümölcsöt. A bogyós gyümölcsök különösen hasznosak ebből a szempontból. A közhiedelemmel ellentétben ezeket mind fogyaszthatod szoptatás alatt is, sőt, kifejezetten ajánlottak a megfelelő vitaminellátottság érdekében.
Folytatjuk!
A cikk megjelent a HelloBaby magazin korábbi számában.
Légy Te is előfizetőnk!
