Igen, én is anya vagyok, mégis azt érzem: vannak helyzetek, amik azt mutatják, hogy nemcsak a nők jönnek a Vénuszról, a férfiak a Marsról, hanem az anyák is két külön bolygóról származnak.
Szerző: Varga Kata blogger
Meglepődve tapasztalom, hogy a játszótéren, játszóházban, váróteremben az anyukák úgy kínálgatják a saját gyermeküknek csomagolt finomságokat az idegen gyerekeknek, mintha ez kötelező lenne.
Valamelyik nap egy felháborodott anyuka posztjába futottam az egyik közösségi oldalon. Arra panaszkodott, mennyire szörnyű, hogy emberek kitelepszenek a játszótérre megünnepelni a gyerek szülinapját, viszont a többi gyereket nem kínálják meg, és neki milyen kínos elmagyaráznia a saját gyerekének, hogy ő miért nem kap tortát.
Egyszerűen értetlenül állok az ilyen hozzáállás előtt.
Csak óvatosan!
A magam részéről annak örülök, ha sikerül a gyerekekkel megértetnem, hogy idegenekkel ne álljanak szóba, ne fogadjanak el tőlük semmit.
Hogy akarjuk megtanítani a gyerekeinket, hogy ne álljanak szóba idegenekkel, ha például az uszoda várójában, ameddig a nagy gyerek úszik, addig a kicsiket egymás uzsonnájával etetjük?
Én nem mondom, hogy a világ mindig, mindenhol és minden percben veszélyes. Biztos, hogy mindenki körül nagyon sok megbízható, jó szándékú ember van, és a legtöbb esetben valóban semmi probléma az ilyen kedves gesztussal, de nem kellene ezekhez a helyzetekhez mégis egy kicsit körültekintőbben viszonyulni?
Irigység? Nem: előrelátás!
Mi például mindig viszünk valami „rágcsát”, gyümölcsöt, innivalót a játszótérre, mert a lányoknak a legváratlanabb pillanatokban jut eszükbe azonnal majdnem éhen halni, viszont sosem kínálunk meg senkit. Fel sem merül. És még véletlenül sem az irigység miatt. Egyszerűen csak nem tartom helyesnek, hogy egy idegen kisgyerek odamenjen egy számára ismeretlen felnőtthöz és elfogadjon tőle bármit is. Még akkor sem, ha adott esetben az idegen felnőttel is kisgyerek van. Vagy esetleg egy kiskutya. És akkor lehet is továbbgondolni…
GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.
