Először meghallani a madarak csicsergését, vagy szeretteink hangját? Hallóként nehéz elképzelni milyen lehet átélni egy siketen született gyermeknek ezt az élményt. Magyarországon közel 60 ezer ember siket és ennél jóval többen vannak, akik súlyos halláskárosodásban szenvednek. Közülük azonban sokan közel teljes értékű életet élhetnének egy modern hallásjavító rendszer segítségével.
A halláscsökkenésnek különböző fokozatai lehetnek: vannak, akik az óra kattogását nem hallják, másoknak a mellettük eldübörgő gyorsvonat zajához is erősen koncentrálniuk kell, és olyanok is vannak, akik semmit sem hallanak. Sokan nem is gondolnák, hogy a hallásromlás az élet milyen sok területére kihathat, kezdve a beszédtől az önbizalmunkon át az egyensúlyérzetünkig. Egy kisgyermeknél gyakran előfordul, hogy a szülők észre sem veszik, hogy gyermekük siket, egészen addig, amíg el nem kezdene beszélni. Hiszen a baba visszamosolyog az anyukájára, arcmimikájával reagál a környezetére.
“Előfordul, hogy az értelmes, jól fejlődő hallássérült baba „becsapja” a felnőtteket, pedig vannak jelek, amik felhívhatják a szülők figyelmét arra, hogy a gyermek nem hall. Ilyen, ha erős, váratlan hangra nem reagál, az anyuka hangja nem, csak a látványa nyugtatja meg. Egy hallássérült baba is elkezd gügyögni, de hangja nem lesz egyre változatosabb, később gyakran elnémul. Pedig a beszéd az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze, amelynek tökéletes elsajátításához feltétlenül szükséges a hallás.” – hangsúlyozta Dr. Rovó László tanszékvezető egyetemi tanár.
A cochleáris implantátumok a súlyos-nagyfokú halláscsökkenés, illetve hallásmaradvány, siketség esetén jelentenek az egészségbiztosítás által is támogatott megoldást. A lehetőség híre az információhiány miatt sok hallássérült vagy siket emberhez és családtagjaihoz mégsem jut el, s előfordulhat az is, hogy a már nem elegendő hallókészüléket javasolják nekik az orvosok.
„Ha egy csecsemőről időben kiderül, hogy hallássérült, akkor fél éves kora körül mindenképpen el kell látni hallókészülékkel, és el kell kezdeni az ő korai, hallás- és beszédfejlesztését, hogy optimális időben – leghamarabb egy és legkésőbb három éves korában – be lehessen ültetni a cochlearis implantátumot. De nagyobb gyermekek és felnőttek esetében, amikor már a hallókészülékek nem biztosítanak elegendő hangélményt a beszédfejlődéshez, beszédértéshez, akkor célszerű minél hamarabb elvégezni a beavatkozást.” – javasolta Dr. Rovó László.
Cochlearis implantáció során a készülék belső elektronikai egységét a koponyacsont és a lágyrészek közé helyezzük. A hallóideget stimuláló, ezáltal a hallást biztosító elektródát pedig a középfülön keresztül a belsőfülbe, a csigába vezetjük. A legmodernebb implantátumok igen vékonyak, ezáltal lehetőséget adnak arra, hogy mindössze kb. 3 cm hosszúságú legyen a seb a fül mögött. Az ilyen készülékeket vékonyságuk miatt már nem kell besüllyeszteni a koponyacsontba, így még biztonságosabb a beavatkozás. A hangot analóg jelből digitális jellé alakító beszédprocesszort a beavatkozást követően 4 hét múlva kapják meg a páciensek, ekkor jutnak először hangélményhez.
A beavatkozás a modern készülékeknek és műtéti technikának köszönhetően gyorsan, a nagy tapasztalattal rendelkező centrumokba akár 50 perc alatt biztonsággal elvégezhető. A kórházi ápolás a biztonságos ellátást szem előtt tartva mindössze 2 nap.
A műtét után speciális tudásközpontokban segítik a felépülést és a lehető legteljesebb élet megélését. Ezek a szerkezetek élethosszig megoldást nyújtanak, de meghibásodás esetén a javítás teljes folyamatában támogatást nyújtanak és cserekészüléket is biztosítanak a javítás idejére.
Sajnos gyakran megesik, hogy az érintett szülők, vagy a személy nem kap elegendő tájékoztatást a lehetőségekről, ezért évek telnek el, mire az implantátum híre eljut hozzájuk. Így történt az akkor 12 éves Eszterrel is, aki súlyos betegség következtében egyik napról a másikra teljesen elveszítette hallását. 380 kórházban töltött nap után évekig speciális iskolában tanult, mire kiderült, hogy a cochleáris implantátum megoldást jelenthet számára.
“El sem tudom mondani, mennyire élvezem, hogy újra hallom az anyukám hangját, vagy amikor elmegy egy vonat. Azt gondoltam a műtét előtt, hogy olyan robotosabb lesz majd a hangzás, de én pontosan ugyanolyannak hallok mindent, mint előtte.” – meséli Eszter.
De nem csak a fiatalok, hanem az idősebb korosztály tagjai is pozitívan számolnak be tapasztalataikról. Komlós Péter másfél év siketség után kapta vissza hallását az implantátum segítségével.
“Már 18 éve élek ezzel a hallásjavító eszközzel. Nagyon jó érzés minden nap hallani, a párom hangját, s abban is sokat segít, hogy teljes értékű embernek érezzem magam, hiszen vezethetek, s mindent el tudok intézni egyedül.”
Legyen szó bármilyen korosztályról, az implantátum alternatívát jelent ott, ahol a hagyományos hallókészülék már nem segít.
