Senki nem kötelezheti arra a várandós nőket, hogy munkahelyükön idő előtt bejelentsék terhességüket – mondta ki kedden az Alkotmánybíróság. A testület megsemmisítette a munka törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely szerint a terhes vagy lombikbébi-programban részt vevő nőket csak akkor illeti meg védelem, ha még a felmondás előtt tájékoztatták a munkaadójukat. A határozat szerint ez beavatkozás az intim szférába, és sérti az emberi méltóságot.
Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a munka törvénykönyvének (Mt.) azt a rendelkezését, amely szerint a várandós, illetve úgynevezett emberi reprodukciós eljárásban (ismertebb nevén lombikbébi-programban) résztvevő nőket csak akkor illeti meg védelem a munkahelyükön, ha állapotukról még a felmondás közlését megelőzően tájékoztatták a munkáltatójukat.
A 2012-ben elfogadott új Mt. fenti rendelkezését még Szabó Máté, az alapvető jogok korábbi biztosa támadta meg. Az Ab kedden, egyhangúan meghozott határozata szerint a várandósság, vagy az emberi reprodukciós eljárásban való részvétel egyértelműen a gyermeket vállaló nő magán- vagy intim szférájába tartozó körülmény, ezért nem kötelezhető arra, hogy kiszolgáltassa ezt az információt a munkaadójának. A tájékoztatás a testület szerint nyilvánvalóan nem tekinthető önkéntesnek, hiszen ez a feltétele annak, hogy érvényesíthető legyen a nőket megillető felmondási védelem.
Az Ab határozata értelmében az állam ugyan alapvetően szabadságot élvez abban, hogy milyen módon biztosítja a gyermeket vállaló nők számára a többletvédelmet a munka világában, a védelem feltételei nem vezethetnek a munkavállaló alapjogainak szükségtelen és aránytalan korlátozásához. A magánszférába tartozó adatokról való tájékoztatás a jelen esetben csak akkor szükséges, ha a felmondási védelem érvényesítése szempontjából releváns esemény, vagyis a felmondás közlése bekövetkezett.
Ezzel szemben az Mt. vitatott rendelkezése alapján a munkavállaló nők arra kényszerülnek, hogy a már aznap tájékoztassák a munkaadójukat, mikor megkezdik a reprodukciós eljárást, vagy mikor tudomásukra jut a terhességük. Mindez az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesen korlátozza a gyermeket vállaló nők magánélethez és emberi méltósághoz való jogát. Az Ab arra is rámutatott, hogy a megsemmisített szabály hátrányosan megkülönböztette azokat a nőket, akik még nem tudnak terhességükről, hiszen lehetetlen feltételt szabott a felmondási védelem érvényesítéséhez.
Az Alkotmánybíróság arra is felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy a közszférában dolgozókra vonatkozó szabályozást is tekintse át – az állami szerveknél dolgozókra nem az Mt., hanem más, speciális jogszabályok vonatkoznak –, és mindazokban az esetekben, ahol a megsemmisített rendelkezéssel azonos tartalmú előírás található, szüntesse meg az alaptörvény-ellenességet. A határozat egyhangúan született meg, ahhoz Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek.
