„Csodaszép életem volt. Meseszép” – írta visszaemlékezésében Bálint Ágnes. Neki köszönhetjük a Tévémaci figuráját, az ő képzeletének szülötte Mazsola és Tádé, Kukori és Kotkoda, valamint Frakk és sok más közkedvelt
mesefigura. Az írónő történetein generációk nőttek fel; most lenne 100 éves.
Szerző: Hugyecz Marietta
Szülőként sokszor már a várandósság alatt arról ábrándozunk, hogyan fogunk összekuckózva mesélni gyermekeinknek, hiszen saját gyermekkorunkból is tudjuk, mennyire fontosak az ilyen meghitt, varázslatos közös pillanatok, melyek kiszakítanak a hétköznapok pörgéséből. Pontosan emlékszünk ezekre a napzáró eseményekre, sőt, azokra a mesékre is, amelyeket hallgattunk, és amelyeket most már saját gyermekeinknek adunk tovább.
Miért meséljünk?
Azok a gyerekek, akik rendszeresen hallgatnak mesét, iskoláskorukra szókincsben és szövegértésben egyaránt
megelőzhetik azokat a kortársaikat, akiknek nem volt ebben részük; javarészt belőlük lesznek később a lelkesen és örömmel olvasó gyerekek, felnőttek.
A mesehallgatás, szemben a mesenézéssel, megdolgoztatja a kisgyerekek képzeletét, hiszen ez esetben saját fantáziavilágukat is használják.
Szakemberek 3 éves korig nem is javasolják a mesenézést, már csak a tévé vibrálása miatt sem, mely a rohamosan fejlődő idegrendszert még inkább megterhelheti. Óvodáskorban maximum félórás, kisiskoláskorban pedig egy órányi mesenézést engedélyeznek az ezzel foglalkozó pszichológusok; ez az az időtartam, amelynek még nincs káros hatása a testi és szociális fejlődésre. Elsősorban olyan rajz- és mesefilmek nézése javasolt, melyek tartalma összhangban van gyermekeink mindennapjaival – ilyeneket alkotott Bálint Ágnes is.
Televíziós sikertörténetek
Az írónő fantáziája és rajztehetsége már gyermekkorában kiemelkedő volt, 5 évesen édesanyja segítségével megtanult írni és olvasni, 6 évesen pedig már meséket írt és rajzolt, melyek meg is jelentek. Később könyvillusztrációt és plakáttervezést tanult Bécsben, a Wiener Frauenakademie művészeti iskolában, s közben a Magyar Úriasszonyok című folyóirat mellékletében folytatásokban közölték Fánni, a modern tündér című meseregényét. 1941-ben jelent meg első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony. 1958 és 1986 között, nyugdíjazásáig, a Magyar Televíziónál dolgozott szerkesztő-dramaturgként, majd főmunkatársként. Az ő ötlete alapján született meg a Cicavízió monoszkópja és a Tévémaci karaktere, ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét.
1961-től igen népszerű televíziós bábjátékokat is írt – Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola –, majd olyan, szintén közkedvelt rajzfilmek forgatókönyvei kerültek ki a keze alól, mint a Kukori és Kotkoda, a Frakk, a macskák réme, de társszerzőként működött közre a Vízipók, csodapók című rajzfilmsorozat létrehozásában is. Ez utóbbi az élővilág kevésbé közkedvelt egyedeivel, a rovarokkal, pókokkal és a puhatestűekkel ismerteti meg a gyerekeket. Mivel Bálint Ágnes rajzfilmjei átlagosan 7 percesek, ezekkel is bátran színesíthetjük nagyobbacska gyermekünk esti rutinját!
Egy igazán sokoldalú alkotó
Szintén nevéhez fűződik a Kuckó (1968) című környezetbarát tévéműsorsorozat, mellyel a gyerekek természet- és sportszeretetét kívánta elmélyíteni. Szerkesztő-dramaturgként az ő érdeme a Magyar népmesék első begyűjtése. Több mesét és mesejátékot írt a Magyar Rádió ifjúsági osztályának, meséi különböző gyermek-újságokban is megjelentek, ezenkívül számos meseregényt írt. 1962-től szinte évente jelentek meg könyvei: a Mi újság a Futrinka utcában?, a Mazsola-könyvek, a Frakk-kötetek, és a kevésbé ismert Szimat Szörény sorozat. 1994 és 1998 között készült Kék egér című rajzfilmsorozata. Utolsó meseregénye, a Vízitündér, vízimanó 2000-ben jelent meg. Könyveit és mesesorozatait több nyelvre lefordították. Maga is sok mindent fordított, például a Babar-könyveket és számos kedvelt külföldi filmsorozatot (például a Rumcájsz, a rabló címűt, és epizódokat a népszerű Garfield-szériából).
Az írónőre emlékezve
Bálint Ágnes számos elismerésben részesült élete során, többek között háromszor nyerte el a Művelődési Minisztérium és kétszer a Móra Kiadó nívódíját, József Attila-díjat kapott, átvehette a Magyar Köztársasági
Érdemrend kiskeresztjét, a Szent Imre-díjat. Szülővárosa Adonyért emlékéremmel tüntette ki, valamint posztumusz díszpolgárává választotta. Lakóhelyének, Vecsésnek is díszpolgára volt, és ugyanitt nyitotta meg kapuit 2013-ban a Bálint Ágnes Kulturális Központ, amely sok-sok rendezvénnyel, Mazsola játszóházzal, Mesefesztivállal várja látogatóit. A városközponttól mintegy 20 percnyi sétával érhetjük el az alkotó egykori lakóházát, ahol több mint 60 éven át élt. Napjainkban itt működik a Bálint Ágnes Emlékház, melynek megtekintése remek programot nyújthat a kicsiknek, de azoknak a szülőknek és nagyszülőknek is, akiknek a gyermekkorát végigkísérték az írónő máig is eleven, kedves mesealakjai.
Ajánljuk még a témában:
