Noha az elmúlt években egyre elterjedtebb a vegetariánus életmód, sokan értetlenül állnak az olyan ember, vagy olyan család előtt, aki nem vesz magához húsféléket. Jó kérdés, hogy ha születik egy baba a vega családba, őt mire szoktassuk?
Dönthetünk-e a vegetariánus családba érkező gyermek étrendje felől? Lehetséges, hogy ő maga egész máshogy gondolná, és nem vegaként élne, de mivel kezdettől ezt látja otthon, erre is áll rá a szervezete. Természetesen később, már idősebb korban is eldöntheti, mi a jó számára: marad vegetariánus, vagy sem.
Egy valamit azonban fontos tisztázni, ha úgy döntünk, hogy vegát nevelünk a kicsinyünkből. Nem mindegy, hogy mit, mivel és hogyan adunk a még fejlődésben levő szervezetnek az általunk preferált ételekből.
Hiánybetegségeket okozhat ugyanis – még a felnőtteknél is -, ha fontos elemeket mellőzünk étrendünkből. Ajánlott keresni egy szakembert is, aki hozzáértő módon írja elő, mit ajánlatos adni a babának.
A laktovegetariánus, azaz tejtermékeket és növényi ételeket tartalmazó étrend kielégítő a kisgyermek számára is. Erről nyolc éve adott ki hivatalos állásfoglalást az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság és a Kanadai Dietetikusok.
A jól tervezett laktovegetáriánus táplálkozás egészséges – minden életszakaszban megfelelő tápértékű, még a terhesség időszaka, a szoptatás is idetartozik. Azaz a kisbabák és a gyermekek tápanyagszükségletét is kielégíti, normális fejlődésüket nemhogy gátolná, hanem segíti. Arról nem is beszélve, hogy egy életre szóló egészséges táplálkozási szokásokat fektethetünk le.
Előnye, hogy több olyan betegség kialakulását akadályozza meg nagy eséllyel, melyeknek a húsevőknél nagyobb a kockázata. Akik több húst esznek és átlagos étrendet követnek, azoknál fennáll az elhízás, a cukorbetegség esélye, a magas vérnyomás- és vérzsírszint, nagy a kockázata a szív- és érrendszeri betegségeknek valamint a mellrák, a tüdő- és a vastagbélráknak is. De ide sorolható a köszvény, az epekő- és a vesekőbetegség is.
A laktovegetáriánus táplálkozást hazánkban a Magyar Táplálkozástudományi Társaság is elfogadja. Az orvosi egyetemek egyik hivatalos gyermekgyógyászati tankönyvében az olvasható: a szakszerűen összeállított laktovegetáriánus táplálkozás esetén nem áll fenn a veszélye, hogy hiányállapotok alakuljanak ki a gyermekeknél.
Hogyan pótoljuk a húst?
A kisbaba életének első szakaszában anyatejet, illetve olyan ételeket kap, ami főként zöldség. Jöhet a répa, a burgonya, a sütőtök, cékla, cukkini, az alma, a körte, a meggy.
Később pedig a húsban található létfontosságú aminosavakat a hüvelyesek és gabonafélék együttes fogyasztásával pótolhatjuk, a szervezet teljes fehérjéket kap az olajos magvak és a hüvelyesek együttes fogyasztásával is. De az olajos magvakkal vigyázzunk, egyéves kor előtt nem tanácsos őket adni a kicsiknek.
Értékes tápanyagokkal teli ételt készíthetünk például, ha rakott zöldbabba zabpelyhet, búzát, rizst keverünk. Rizses egytálételt tojással, sajttal vagy darált dióval, hüvelyesekkel is készíthetünk.
A héjában főtt burgonyát szintén reszelt sajttal, tejjel, túróval vegyíthetjük, és a szójafasírt is finom – teljes fehérje van benne – de ezt már idősebb korban adjuk a gyermeknek, egyéves kor előtt ugyanis fennáll az allergia veszélye!
Melyek a legfontosabbak tápanyagok?
Mindenképpen vashoz, kalciumhoz és B12 vitaminhoz kell juttatnunk a kisgyermeket. Válasszunk vasban gazdag ételeket, gabonapelyhet, tojássárgáját, lencsét, babot, sötétzöld leveles zöldségeket, aszalt gyümölcsöt, tökmagot, amelyek mellé narancs-és paradicsomlét is adhatunk.
Kalciummal leginkább tejtermékek által szolgálhatunk – de ügyeljünk arra, hogy ne egyéves kor előtt kínáljuk ezeket, mert allergia alakulhat ki. Nagyon jók a savanyított tejtermékek: sajt, túró, natúr joghurt, de a szezámmag, a kajszibarack, a szardínia vagy az asztalt füge is.
A B12-vitamint szintén megfelelő mennyiségű tejtermékkel és tojással biztosíthatjuk – a tojásos ételeket szintén inkább egyéves kor után adjuk a babának. Eleinte csak a keményre főtt sárgáját keverjük össze a főzelékkel.
Forrás: Napidoktor
