Noha az elmúlt években egyre elterjedtebb a vegetariánus életmód, felmerül a kérdés, hogy ha születik egy baba a vega családba, őt mire szoktassuk?
Dönthetünk-e a vegetariánus családba érkező gyermek étrendje felől? Lehetséges, hogy ő maga egész máshogy gondolná, és nem vegaként élne, de mivel kezdettől ezt látja otthon, erre is áll rá a szervezete. Természetesen később, már idősebb korban is eldöntheti, mi a jó számára: marad vegetariánus, vagy sem.
Az is jó áthidaló megoldás lehet, ha hetente egyszer a babaétrendjébe csempészünk csirkemellet, vagy halat – míg a szülők mást fogyasztanak.
Ám, nem ritka, hogy a szülők másképp döntenek: ha a család húsmentesen táplálkozik, a baba étrendjét is ennek megfelelően alakítják.
Kérjük ki dietetikus tanácsát!
Egy valamit azonban fontos tisztázni, ha úgy döntünk, hogy vegát nevelünk a kicsinyünkből. Nem mindegy, hogy mit, mivel és hogyan adunk a még fejlődésben levő szervezetnek az általunk preferált ételekből.
Hiánybetegségeket okozhat ugyanis – még a felnőtteknél is -, ha fontos elemeket mellőzünk étrendünkből. Ajánlott keresni egy szakembert is, aki hozzáértő módon írja elő, mit ajánlatos adni a babának.
A laktovegetariánus, azaz tejtermékeket és növényi ételeket tartalmazó étrend kielégítő a kisgyermek számára is. Erről nyolc éve adott ki hivatalos állásfoglalást az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság és a Kanadai Dietetikusok.
Arról nem is beszélve, hogy egy életre szóló egészséges táplálkozási szokásokat fektethetünk le.
Előnye, hogy több olyan betegség kialakulását akadályozza meg nagy eséllyel, melyeknek a húsevőknél nagyobb a kockázata. Akik több húst esznek és átlagos étrendet követnek, azoknál fennáll az elhízás, a cukorbetegség esélye, a magas vérnyomás- és vérzsírszint, nagy a kockázata a szív- és érrendszeri betegségeknek valamint a mellrák, a tüdő- és a vastagbélráknak is. De ide sorolható a köszvény, az epekő- és a vesekőbetegség is.
A laktovegetáriánus táplálkozást hazánkban a Magyar Táplálkozástudományi Társaság is elfogadja.
Az orvosi egyetemek egyik hivatalos gyermekgyógyászati tankönyvében az olvasható: a szakszerűen összeállított laktovegetáriánus táplálkozás esetén nem áll fenn a veszélye, hogy hiányállapotok alakuljanak ki a gyermekeknél.
Hogyan pótoljuk a húst?
A kisbaba életének első szakaszában anyatejet, illetve olyan ételeket kap, ami főként zöldség. Jöhet a répa, a burgonya, a sütőtök, cékla, cukkini, az alma, a körte, a meggy.
Később pedig a húsban található létfontosságú aminosavakat a hüvelyesek és gabonafélék együttes fogyasztásával pótolhatjuk, a szervezet teljes fehérjéket kap az olajos magvak és a hüvelyesek együttes fogyasztásával is. De az olajos magvakkal vigyázzunk, egyéves kor előtt nem tanácsos őket adni a kicsiknek.
Értékes tápanyagokkal teli ételt készíthetünk például, ha rakott zöldbabba zabpelyhet, búzát, rizst keverünk. Rizses egytálételt tojással, sajttal vagy darált dióval, hüvelyesekkel is készíthetünk.
A héjában főtt burgonyát szintén reszelt sajttal, tejjel, túróval vegyíthetjük, és a szójafasírt is finom – teljes fehérje van benne – de ezt már idősebb korban adjuk a gyermeknek, egyéves kor előtt ugyanis fennáll az allergia veszélye!
Melyek a legfontosabbak tápanyagok?
Mindenképpen vashoz, kalciumhoz és B12 vitaminhoz kell juttatnunk a kisgyermeket. Válasszunk vasban gazdag ételeket, gabonapelyhet, tojássárgáját, lencsét, babot, sötétzöld leveles zöldségeket, aszalt gyümölcsöt, tökmagot, amelyek mellé narancs-és paradicsomlét is adhatunk.
Kalciummal leginkább tejtermékek által szolgálhatunk – de ügyeljünk arra, hogy ne egyéves kor előtt kínáljuk ezeket, mert allergia alakulhat ki. Nagyon jók a savanyított tejtermékek: sajt, túró, natúr joghurt, de a szezámmag, a kajszibarack, a szardínia vagy az asztalt füge is.
A B12-vitamint szintén megfelelő mennyiségű tejtermékkel és tojással biztosíthatjuk – a tojásos ételeket szintén inkább egyéves kor után adjuk a babának. Eleinte csak a keményre főtt sárgáját keverjük össze a főzelékkel.
Forrás: Napidoktor
A témában ajánljuk még:
