Séta közben, a játszótéren, kiránduláskor – számtalan alkalommal leéghetünk a napon, akár már tavasszal is. A napsütés fontos és jó, ám lényeges, nem csupán a nyaralás, strandolás idején gondolni a bőr védelmére.
Dr. Szegedi Anna bőrgyógyász szakorvos írása
A szabadidő gondtalan eltöltése, a vízparti vagy aktívan eltöltött nyári vakációk szorosan egybeforrtak a napozással. A napfényben eltöltött idő jót tesz a léleknek és a testnek is, elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin szintézishez, valamint a hangulatjavító pozitív hatása is közismert. Mikor és mennyit szabad napozni, mire kell odafigyelnünk a napozás során, hogy bőrünket megóvjuk a nem kívánt mellékhatásoktól?
A sugárzás típusok
Földünk felszínére körülbelül öt százalék UVB és kilencvenöt százaléknyi UVA sugárzás jut. Míg az UVB elsősorban a napsugárzás okozta gyulladásos reakciók kialakulásáért, a napégésért felelős, addig az UVA inkább a bőröregedésben (photoaging) játszik szerepet.
Mitől függ, hogy valaki hajlamos-e a leégésre?
Az egyéni napfény-érzékenység mindenkinél más és más. Azt, hogy valaki leég-e az erős napsütésben, azt elsősorban a bőr alapszíne határozza meg: az, hogy mennyi pigment képzésért felelős sejtet, melanocitát tartalmaz. Ezen kívül függ a bőr fokozatos napfényhez szoktatásától is.
Hogyan lehet ésszerűen napozni?
Röviden összefoglalva, nyáron az a legbiztonságosabb, ha úgy élünk, mint a mediterrán emberek. A babákat három éves korig különösen óvni kell a közvetlen napfénytől.
Amennyiben ez a napi ritmus a tervezett program miatt nem kivitelezhető, vagy kisgyerekkel kirándulunk, akinek fontos a napirend, úgy az alábbi fényvédelmi módszert javaslom a nemzetközi szakirodalom alapján:
A fényvédelemnek két fő csoportja van: a fényvédő ruházat, valamint a bőrre kenhető készítmények. A fényvédők általában kémiai (organikus fényvédők) és fizikai (nem organikus) szerek kombinációjából állnak. Ezen kívül léteznek csak kémiai úton ható olajak, illetve csak fizikai úton gátló fényvédők. A fizikai fényvédők használatát “sunblock” módszernek is nevezik, melynek során a cink-oxid és titánium-dioxid nanopartikulumok visszaverik a fényt. Ennek a használata elsősorban a kémiai szerekre irritációval, ritkán allergiás bőrkiütéssel reagáló embereknek javasolt. A kémiai fényvédőket is tartalmazó készítmények a “sunscreen” elnevezést kapták, melyekben az alkotó molekulák a bőrfelszínen elnyelik az UV sugarakat. Amennyiben nem tesz fizikai fényvédőt a készítménybe a gyártó, úgy az olaj állagú lesz. Ezek használata elsősorban azok számára ajánlott, akiknek nem okoznak panaszt a kémiai fényvédők és élvezni szeretnék, hogy nem kell a fehér szín egyenletes eloszlatásával hosszasan foglalatoskodniuk.
Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi időben több, igen jó minőségű, elegáns, magas faktorszámú (SPF 50) fényvédő ruházat is megjelent a boltokban.
Ezek nem csak a vízparti tartózkodás során, hanem felnőttek számára, akár munkába járáshoz, gyerekeknek óvodai, iskolai kiránduláshoz, nyaralás során is megfelelőek lehetnek.
Mire érdemes még figyelni a fényvédő krémek használatánál, hogy biztonságba tudjuk a bőrünket?
A fentieken túl érdemes szót ejteni a napvédő mennyiségéről, illetve az alkalmazási időről.
Sokszor hallottuk már és mondtuk talán mindannyian: nekünk ez a nagy tubus fényvédő évekig elég… De tényleg, ha csak keveset kenünk a bőrünkre, akkor megfelelő-e a fényvédelem? Mennyit kell belőle használni? Elegendő-e a szabadban felkenni, és milyen gyakran kell kennünk magunkat?
Ahhoz, hogy a klinikailag tesztelt fényvédők megfelelő hatást fejtsenek ki, nagyjából 2 mg/cm2 dózisban kell felvinnünk a bőrünkre. Ehhez a gyakorlatban egy felnőtt embernek egy alkalommal 30mL mennyiségű, kb. két tenyérnyi krémet kell alkalmaznia. A behatási időt tekintve, a fényvédőknek általában 10-20 percnyi idő szükséges, hogy kialakuljon a bőrön a fényvédő filmréteg.
A fényvédőket napozás közben többször újra fel kell vinni a bőrre. Milyen gyakran kenjük magunkat?
Erre a kérdésre a választ az SPF (sun protection factor) adja meg, ami magyarul fényvédő faktort jelent. Az SPF egy viszonyszám, ami azt jelenti, hogyha valaki öt perc alatt lepirul a tűző napon, akkor a készítmény az SPF számával megtöbbszörözi ezt az időt. Az SPF elsősorban az UVB sugárzás elleni védelemre vonatkozik.
Vízparti program esetén érdemes beszerezni az úgynevezett “igen vízálló” fényvédőket (very water resistant), hiszen ezek akár 50-80 percnyi vízben tartózkodás után is stabilak maradnak és megvédik a bőrünket a káros sugaraktól.
A fényvédő krémek egy másik fontos jellemzője a PPD (persistent pigment darkening), ami elsősorban a photoaging, tehát az UVA sugárzás elleni védelem erősségét jelzi. A patikákban kapható, tehát klinikailag bevizsgált, széles spektrumú fényvédők ezt a tartományt általában lefedik. Mielőtt vásárolnánk, azért érdemes tájékozódni, hogy milyen az UVA elleni védelme az adott krémnek.
Vásárolj most 200 Gyerekbarát szállás könyvünket és ajándékba küldünk egy SUN+ PROTECT SPF 50 hidratáló, gyermek napvédő krémet, mely már 3 hónapos kortól alkalmazható.
Gyerekbarát kirándulások 1.rész – 252 gyerekbarát kirándulási tipp, hazai úti célok régiónként, közel 100 oldalon!
Webshop
Gyerekbarát kirándulások 2.rész – 250 ÚJ gyerekbarát kirándulási tipp
Ez a könyv korábbi, nagy sikert aratott Gyerekbarát kirándulások 1. kiadványunk folytatása. Ez alkalommal 250 tippet adunk közös családi kirándulásokhoz, méghozzá teljesen újakat. Ebben az összeállításban főként a tavasztól őszig tartó időszakra válogattunk ajánlatokat.
