A szabadidő gondtalan eltöltése, a vízparti vagy aktívan eltöltött nyári vakációk szorosan egybeforrtak a napozással. A napfényben eltöltött idő jót tesz a léleknek és a testnek is, elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin szintézishez, valamint a hangulatjavító pozitív hatása is közismert. De mikor és mennyit szabad napozni, mire kell odafigyelnünk a napozás során, hogy bőrünket megóvjuk a nem kívánt mellékhatásoktól?
Dr. Szegedi Anna bőrgyógyász szakorvos írása
Földünk felszínére körülbelül öt százalék UVB és kilencvenöt százaléknyi UVA sugárzás jut. Míg az UVB elsősorban a napsugárzás okozta gyulladásos reakciók kialakulásáért, a napégésért felelős, addig az UVA inkább a bőröregedésben (photoaging) játszik szerepet.
Mitől függ, hogy valaki hajlamos-e a leégésre?
Az egyéni napfény-érzékenység mindenkinél más és más. Azt, hogy valaki leég-e az erős napsütésben, azt elsősorban a bőr alapszíne határozza meg: az, hogy mennyi pigment képzésért felelős sejtet, melanocitát tartalmaz. Ezen kívül függ a bőr fokozatos napfényhez szoktatásától is.
Hogyan lehet ésszerűen napozni?
Röviden összefoglalva, nyáron az a legbiztonságosabb, ha úgy élünk, mint a mediterrán emberek. Délelőtt 10 óráig érdemes elintézni a szabadtéri teendőinket, majd a “szieszta” után, 16 órától ismét nekivághatunk az utcáknak, a kirándulásnak. Figyeljünk arra, hogy elsősorban árnyékban tartózkodjunk. Amennyiben ez a napi ritmus a tervezett program miatt nem kivitelezhető, vagy kisgyerekkel kirándulunk, akinek fontos a napirend, úgy az alábbi fényvédelmi módszert javaslom a nemzetközi szakirodalom alapján:
A fényvédelemnek két fő csoportja van: a fényvédő ruházat, valamint a bőrre kenhető készítmények. A fényvédők általában kémiai (organikus fényvédők) és fizikai (nem organikus) szerek kombinációjából állnak. Ezen kívül léteznek csak kémiai úton ható olajak, illetve csak fizikai úton gátló fényvédők. A fizikai fényvédők használatát “sunblock” módszernek is nevezik, melynek során a cink-oxid és titánium-dioxid nanopartikulumok visszaverik a fényt. Ennek a használata elsősorban a kémiai szerekre irritációval, ritkán allergiás bőrkiütéssel reagáló embereknek javasolt. A kémiai fényvédőket is tartalmazó készítmények a “sunscreen” elnevezést kapták, melyekben az alkotó molekulák a bőrfelszínen elnyelik az UV sugarakat. Amennyiben nem tesz fizikai fényvédőt a készítménybe a gyártó, úgy az olaj állagú lesz. Ezek használata elsősorban azok számára ajánlott, akiknek nem okoznak panaszt a kémiai fényvédők és élvezni szeretnék, hogy nem kell a fehér szín egyenletes eloszlatásával hosszasan foglalatoskodniuk.
Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi időben több, igen jó minőségű, elegáns, magas faktorszámú (SPF 50) fényvédő ruházat is megjelent a boltokban. Ezek nem csak a vízparti tartózkodás során, hanem felnőttek számára, akár munkába járáshoz, gyerekeknek óvodai, iskolai kiránduláshoz, nyaralás során is megfelelőek lehetnek.
Célszerű tehát a két fő fényvédő csoportot ötvözni, testünk javát fényvédő ruházattal, széles karimájú kalappal lefedni. A ruha alól kilátszó bőrt pedig a számunkra szimpatikus állagú, bőrünk számára megfelelő faktorszámú fényvédővel bekenni.
Mikre érdemes még figyelni a fényvédő krémek használatánál, hogy biztonságba tudjuk a bőrünket?
A fentieken túl érdemes szót ejteni a napvédő mennyiségéről, illetve az alkalmazási időről.
Sokszor hallottuk már és mondtuk talán mindannyian: nekünk ez a nagy tubus fényvédő évekig elég… De tényleg, ha csak keveset kenünk a bőrünkre, akkor megfelelő-e a fényvédelem? Mennyit kell belőle használni? Elegendő-e a szabadban felkenni, és milyen gyakran kell kennünk magunkat?
Ahhoz, hogy a klinikailag tesztelt fényvédők megfelelő hatást fejtsenek ki, nagyjából 2 mg/cm2 dózisban kell felvinnünk a bőrünkre. Ehhez a gyakorlatban egy felnőtt embernek egy alkalommal 30mL mennyiségű, kb. két tenyérnyi krémet kell alkalmaznia. A behatási időt tekintve, a fényvédőknek általában 10-20 percnyi idő szükséges, hogy kialakuljon a bőrön a fényvédő filmréteg.
A fényvédőket napozás közben többször újra fel kell vinni a bőrre. Milyen gyakran kenjük magunkat?
Erre a kérdésre a választ az SPF (sun protection factor) adja meg, ami magyarul fényvédő faktort jelent. Az SPF egy viszonyszám, ami azt jelenti, hogyha valaki öt perc alatt lepirul a tűző napon, akkor a készítmény az SPF számával megtöbbszörözi ezt az időt. Az SPF elsősorban az UVB sugárzás elleni védelemre vonatkozik.
Vízparti program esetén érdemes beszerezni az úgynevezett “igen vízálló” fényvédőket (very water resistant), hiszen ezek akár 50-80 percnyi vízben tartózkodás után is stabilak maradnak és megvédik a bőrünket a káros sugaraktól.
A fényvédő krémek egy másik fontos jellemzője a PPD (persistent pigment darkening), ami elsősorban a photoaging, tehát az UVA sugárzás elleni védelem erősségét jelzi. A patikákban kapható, tehát klinikailag bevizsgált, széles spektrumú fényvédők ezt a tartományt általában lefedik. Mielőtt vásárolnánk, azért érdemes tájékozódni, hogy milyen az UVA elleni védelme az adott krémnek.
Ha fényvédő szert használunk, melyek a választás főbb szempontjai szoptató nők és várandósok számára?
A klinikailag bevizsgált, patikában kapható fényvédő szerek számos biztonságossági vizsgálaton esnek át. Az európai és amerikai gyógyszerfelügyelet is igen biztonságosnak, jól tolerálhatónak nyilvánította a használatukat, ezért terhes és szoptatós édesanyák is biztonsággal alkalmazhatják ezeket a fényvédőket. Ügyeljünk arra, hogy a szoptatás ideje alatt a készítményt a mellekre ne kenjük, helyette érdemes inkább ruházatot viselni, vagy az árnyékba húzódni.
Kisbabák esetében fontos tudni, hogy sajnos egyetlen gyártó sem készít olyan fényvédő krémet, amit hat hónapos kor alatt lehet használni, mivel a picik bőre nagyon érzékeny, és nem tolerálja a fényvédőket. Ilyenkor fényvédő ruhával, árnyékba vonulással, napernyővel tudjuk óvni a kicsi bőrét, valamint érdemes olyan babakocsit választani, amelyiken logóval jelzik, hogy megfelelől fényvédelemmel rendelkezik. Hat hónapos kor felett viszont már használhatunk speciális, illat- és parabénmentes, SPF 50 faktoros krémeket.
Vannak, akik aggódnak, hogy a túl sok fényvédő használata esetleg bőrdaganat kialakulását okozhatja. Igaz ez?
Egy ausztrál kutatás kimutatta, hogy ennek pont az ellenkezője az igaz. Azoknál, akik rendszeres fényvédelemben részesültek, 50 százalékkal csökkent a bőrdaganatok, legfőképp a festékes anyajegy daganatok, a melanoma kialakulásának a valószinűsége.
Mit érdemes tudni a “természetes” napvédőkről, mint például a sheavajról, kókuszolajról és ezek kombinációiról?
Ezek a szerek sajnos nem biztosítanak megfelelő védelmet, sem az UVA sem az UVB sugárzással szemben. Sőt, paradox módon még segítik is a káros sugarak mélyebbre jutását a bőrben. Hogy mi ennek az oka? A magyarázat az, hogy a bőrünknek is van egy kevés fényvisszaverő képessége, amit a felhám rétege biztosít. Azonban, ha ezt bekenjük olajjal, akkor még ezt a kevés fényvisszaverő képességet is elvesszük a bőrünktől. Jobb ezeket a szereket a napozás utánra hagyni, mert kellemes bőrnyugtató és ápoló tulajdonságuk van, viszont megfelelő fényvédelmet sajnos nem biztosítanak.
A bőrünk a napozás során D-vitamint szintetizál, amire nagy szükségünk van, főként a csontok megfelelő keménységének biztositása céljából. Mit tehetünk, hogy megfelelő legyen a D-vitamin ellátottságunk?
A jelenlegi álláspont szerint a felnőtteknek szájon át, ősztől tavaszig, átlagosan 1000 NE (nemzetközi egység) D-vitamint érdemes fogyasztani. A gyermekek számára pedig, 3 éves korukig, napi 400 NE D-vitamin adása ajánlott. Így nyáron, óvatos napozás mellett, nem alakul ki D-vitamin hiány és a bőrünket sem tesszük ki túlzott fénykárosodásnak.
A cikk a HelloBaby! június-júliusi lapszámában jelent meg!
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez