A lombikprogram során 2014 novemberétől már a beültetés előtti kromoszóma vizsgálatra is lehetőség van. Így a legéletképesebbnek bizonyuló embrió kerül végül beültetésre.
A természetes úton megtermékenyült petesejtek közül csupán néhány jut el a beágyazódásig, és még a beágyazódott és fejlődésnek indult embriók közül sem fejlődik tovább mindegyik. A vetélés ilyen esetekben a természetes kiválogatódás része: az életképtelen vagy beteg embrió sokszor a várandósságnak olyan korai szakaszában távozik vérzés kíséretében, hogy a terhesség ténye talán még fel sem tűnt. Az asszisztált reprodukciós eljárások során, vagyis a lombikeljárásban a tapasztalatok szerint még ennél is nagyobb arányban fordul elő beágyazódási probléma és sikertelen terhesség, amely korai vetéléssel végződik. Mint kiderült, az esetek túlnyomó többségében kromoszóma rendellenesség, úgynevezett aneuploidia áll a háttérben. A lombikprogramban részt vevő pároknál a megtermékenyített petesejtek közül azokat ültetik be, amelyek alakilag épnek, egészségesnek tűnnek. Mégis meglehetősen alacsony arányban vihetnek haza kilenc hónappal később egészséges kisbabát a szülők. Az egyik magyarázat a legújabb kutatások szerint az, hogy még a ránézésre rendben levőek tűnő preembriók körében is igen magas a kromoszóma számbeli eltérések aránya.
Hazánkban a lombikprogramban részt vevők nem lehetnek biztosak abban, hogy egészséges (kromoszóma rendellenességtől mentes) embriót ültetnek be az anyaméhbe az IVF program során. E rendellenességek kimutatására ugyanis egyetlen módszer, a PGD-A (Preimplantációs Gentikai Diagnosztika Aneuploidia szűrés), vagy régi nevén PGS (Preimplantációs Genetikai Szűrés) alkalmas. Külföldön elterjedt gyakorlat, hogy mielőtt a lombikprogram során beültetik a magzatkezdeményt, megvizsgálják azt a PGD-A módszer segítségével. A 3 vagy 5 napos preembrióból való genetikai mintavétel nagy biztonsággal végezhető el, nem jár az embrió károsodásával, klinikai hasznát pedig egyértelműen bizonyítja, hogy a vizsgálatok során 10 embrióból átlagosan 7-8 embrió hordoz ilyen jellegű genetikai rendellenességeket.
A szép embrió nem biztos, hogy életképes is
– A probléma lényege, hogy egy embrió életképességének meghatározását külső (morfológiai) jelek alapján nem lehet elvégezni. Csak genetikai vizsgálattal deríthető ki biztosan, hogy az embrió kromoszóma állománya hordoz-e eltérést, amely sikertelen IVF programhoz, vetéléshez, vagy súlyos genetikai rendellenességhez vezet. A gyakorlatban azt látjuk, hogy nincs összefüggés az embrió „szépsége” és az életképessége között. Ezért a PGD-A vizsgálat nélkül kiválasztott embriók sokszor sajnos teljesen feleslegesen kerülnek visszahelyezésre az anyaméhbe. A következmény a hosszú várakozás utáni negatív terhességi teszt, a létrejött terhesség elvesztése vetélés formájában, vagy az a tragikus élethelyzet, amikor a párnak döntenie kell: vállalja-e a beteg magzatot – tudtuk meg a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvos-igazgatójától, dr. Vereczkey Attilától. Az Intézet Magyarországon elsőként és jelenleg egyedüliként alkalmazza a PGD-A vizsgálatot a hatályos előírásoknak megfelelően kizárólag előrehaladott anyai életkor, illetve többszöri sikertelen IVF kezelést követően.
A külföldön már hosszabb ideje alkalmazott PGD-A eljárás segítségével a lombikbébi programok során az orvosok ki tudják választani a bizonyosan életképtelen, vagy súlyos genetikai rendellenességet hordozó embriókat az anyaméhbe történő visszaültetés előtt. Dr. Alan Tornhill genetikus specialista elmondta, hogy a már számos országban bevezetett technológiát napjainkig világszerte több mint 500.000 embrión alkalmazták az IVF program hatékonyságának növelése érdekében.
Amint az a legújabb kutatásokból kiderült, alkalmazását olyankor célszerű fontolóra venni, ha az anya negyven év feletti, ha ismételt vetélések miatt nem jön létre sikeres terhesség, ha a beágyazódás többszöri próbálkozás után sem történik meg, illetve, ha súlyos férfi meddőségi probléma áll a háttérben. Célszerű lehet a vizsgálat elvégzése bizonyos öröklődő genetikai rendellenességek magas kockázata esetén is. Ez az eljárás tehát előválogatásnak tekinthető, és jó eséllyel megelőzi a terhesség egy későbbi szakaszában – a 12. héttől kezdve – a terhesség megszakítást – már ha a pár amúgy élne ezzel a lehetőséggel.
A PGD-A módszer alkalmazásának gazdasági vonatkozásai
A módszer alkalmazásának kiterjesztése kevesebb lombikbébi ciklust tenne szükségessé a magyar nehezített fogamzású párok esetében, hiszen már az első IVF kezelés nagyobb eséllyel lehetne sikeres, így az érzelmi és fizikai megterhelés mellett az anyagi áldozat is csökkenne.
Az IVF kezelések eredményeként gyakoribb lehet a többes ikerterhesség. A PGD-A vizsgálat esetében a felhelyezett embriók száma a terhességi arány megtartása mellett csökkenthető. Így jelentősen visszaesik az ikerterhességek aránya, és az ezzel kapcsolatba hozható szövődmények (pl.: koraszülés) előfordulása is, mely jelentős megtakarítást jelenthetne az állami finanszírozásnak.
A módszer hatékonyságát az eljárást Magyarországon egyedüliként alkalmazó klinika eredményességi adatai is bizonyítják. A Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetben 2014-ben a teherbeesés aránya életkortól függetlenül PGD-A-val 55,38% volt, mely jelentősen meghaladja a magyarországi mutatókat. A 2014-ben kezelt páciensek átlagéletkora 39,4 év volt.
