Kalandozás a Zempléni várak között - 2. rész

Olvasási idő: 5 perc

A legtöbb gyerek lelkes kirándulóvá válik, ha kiderül, a túra célpontja egy igazi vár vagy várrom. Családos kirándulásaink alkalmával mi is gyakran választunk olyan végállomást, ahol egy várban gyönyörködhetünk, illetve ahol egy várból csodálhatjuk a tájat – eddig mindig sikert arattunk vele gyerekeink körében.

Cikkünk első felében bemutattuk a sárospataki és a füzéri várakat, most pedig folytatjuk a sort további két vár és egy kalandpark bemutatásával.

Boldogkő vára

Boldogkő vára a zempléni táj egyik különleges éke, csodás kilátást kínál a tájra, és élő látnivalót ad kicsiknek- nagyoknak egyaránt. Április első hétvégéjétől november 3-ig minden szombaton, vasárnap és ünnepnap garantált programokkal várják a családokat, osztályokat, kirándulókat. Udvarhölgyek tárlatvezetésével megismerkedhetünk a korabeli pénzveréssel, a történelmi személyekkel és fondorlataikkal. A tárlatvezetések 10, 12, 14, 15 és 17 órakor indulnak. A humoros Kóborlovagok pedig 11, 13 és 16 órakor mutatják be „félelmetes” párbajukat. A lovagi bemutatón látott eszközöket aztán a bátor érdeklődők meg is fogdoshatják az ún. Fegyvertapogató programon. A köztes időkben a vár állandó kiállításait tekinthetjük meg a gyerekekkel: talán az ólomkatona-gyűjtemény fog legjobban tetszeni a családnak, de nem mehetünk el szó nélkül a pénztörténeti-, a zászló- és címerkiállítás mellett sem. A vár boltíves pincéjében működik a Castrum Boldua nevű középkori étterem, ahol középkori ízeket, mártásokat, desszerteket is kóstolhatunk, 21. századi árakon.

Regéc

A Regéci-várban töltötte kisgyermekkorát II. Rákóczi Ferenc. Özvegy édesanyja, Zrínyi Ilona itt ismerkedett meg későbbi szerelmével és férjével, a kuruc vezérrel, Thököly Imrével. Ezek a falak büszkén álltak 1686-ig, amikor jó szándékkal, az osztrák sereggel megállapodva kinyitották a kapukat – s azok mégis szinte porig rombolták e szép várunkat. A vár mai állapotát érdekes módon a 21. században nyerte el, vagy inkább fogalmazhatnánk úgy is: nyerte vissza. A régészeti kutatások alapján igyekeztek (a Nemzeti Várprogram keretei között) egy sokat bemutató és láttató, igazi kurucvárat varázsolni. Hogy ez mennyire sikerült, felfedezhetjük, akár két irányból indulva: Mogyoróska község felől, valamint Regéc faluból is vezet ide sétaút. A térkép jelzi ugyan a lehetőséget, hogy végigmenjünk autóval, szinte a vár tövéig, jómagam azt képviselem, hogy ha már elmegyünk egy ilyen csodálatos természeti környezetben fekvő várba, akkor közelítsük meg gyalog! A séta Regéc községből mindössze kb. 2 km, de vannak köztes parkolók, az erdőben. Érkezéskor, ha van rá idő, érdemes Regéc község Látogatóközpontjában kezdeni az ismerkedést a várral (Fő utca 40. – egyutcás település, nem lehet eltéveszteni). Itt állandó kiállításon sok újdonságot tudhatunk meg II. Rákóczi Ferenc életéről, különös tekintettel a várban töltött gyermekkori éveire. A vetítőteremben 3D-s animációs filmek segítségével nyerhetünk betekintést a vár három különböző korszakába – ez egészen biztosan leköti majd a kisebbeket is.

Az épületben van kávézó, kisbolt, tarthatunk itt mosdóés uzsonnaszünetet. A látogatóközpont tornyából a környék és a vár kilátását csodálhatjuk meg. A várban szintén adódik lehetőség egy finom kávé elfogyasztására: a Várkávézó és ajándékbolt nyitott, de fedett terasszal, kényelmes fa padokkal várja vendégeit. Az Öregtoronyból jó időben páratlan a kilátás, a Magas-Tátrát is lehet látni! A toronyban szintén állandó kiállítást alakítottak ki, ez annyira sokrétű és érdekes, hogy ha kisgyermekekkel megyünk, szinte biztosan nem tudunk majd mindent elolvasni – de a cél nem is ez, hanem a közös élményszerző tapasztalat átélése egy igazi történelmi helyszínen. A gyerekeket a multimédiás tartalmak biztosan érdekelni fogják: a kisebbeknek virtuális gyereksarok készült, a nagyobbak kvízjáték segítségével tehetik próbára tudásukat.

Nem hagyhatjuk ki a közelben található Vizsoly község megemlítését, ahol őrzik a híres egyháztörténeti emlék, a vizsolyi biblia eredeti példányát. 1590-ben az első magyar nyelvű teljes biblia (fordítója után másik nevén Károli-biblia) itt, Vizsolyban látott napvilágot. A református templom kertjében létrehozott Vizsolyi Biblia Látogatóközpont egyénileg a nyitvatartási időben bármikor látogatható, de csoportok számára bejelentkezés szükséges. A Vizsolyi Biblia 2015 óta a Hungarikumok sorába lépett. Vizsolyban van egy másik, nem oly régi, de annál érdekesebb látnivaló: a Mézmúzeum. Itt a látogatók megismerkedhetnek a méhészkedés, mézkészítés rejtelmeivel, sőt, még mézet is pörgethetnek! További információk a mezesgergo.hu oldalon olvashatók.

Regéc: Ezek a falak büszkén álltak 1686-ig, amikor jó szándékkal, az osztrák sereggel megállapodva kinyitották a
kapukat – s azok mégis szinte porig rombolták e szép várunkat.

Sátoraljaújhely, a családos szórakozás új helye

Bár a környék legjelentősebb városában, mely közvetlenül a határ mentén fekszik, nincs klasszikus várrom, mégis meg kell említenem. Van itt ugyanis egy olyan, családok számára kihagyhatatlan élményhelyszín, ami feltétlenül felkeresendő, ha a környező vidéken barangolunk. A Zemplén Kalandpark apák és fiaik, anyák és lányaik számára egyaránt kiváló, akár egész napos programlehetőség bármely évszakban. Hideg évszakokban korcsolyázni, síelni is, meleg időben „csak” libegőzni, bobozni tudtok, de van itt kilátó és átcsúszó pálya egyik hegycsúcsról a másikra. A Sólyom nevű átcsúszópályán akár 80 km/órás sebességgel száguldva tehetjük meg a két csúcs közötti 1036 m-es távot. A Dongóban (ami egy kabinos rendszerű libegő a két hegy között) kisgyerekes családok is biztonsággal utazhatnak oda-vissza. Így akadálymentesen megközelíthető a Szár-hegyen épült, a trianoni tragédiát felidéző Magyar Kálvária. A Kalandparkban van még símúzeum és büfé, de ha egy szuper helyen található étteremre vágynátok, néhány perces autókázással Rudabányácska felé vegyétek az irányt. A kis falu végén fekvő Smaragdvölgy Pihenőparkban, kedves kis tó partján (amelyen akár csónakázhattok), igazi családbarát környezetben költhetitek el az ebédet.