D-vitaminhoz 3-féle módon juthatunk: UV-sugarak hatására a bőrünkben képződik, ezenkívül táplálékokkal vagy D-vitamin-készítményekkel vihetjük be szervezetünkbe. Ma már köztudott dolog, hogy ez a vitamin számos más funkciója mellett immunrendszerünk működéséhez is nélkülözhetetlen, ami kiemelt szempont lehet a nátha- és influenzaszezonban. De nem csak akkor.
(X)
Érdekes tény, hogy a D-vitamin valójában nem is vitamin, hanem egyfajta előanyag, prohormon, amelyből szervezetünkben létfontosságú hormon keletkezik. Nyáron napi 15-30 perces napozással előteremthetjük belőle azt a mennyiséget, amelyre szükségünk van, a napfényhiányos hónapokban azonban ez a lehetőség nem adott. Étrendünkkel is befolyásolhatjuk D-vitamin-ellátottságunkat, ha például rendszeresen eszünk zsíros halakat, halmájat, tojássárgáját – bár ezzel nem tudjuk biztosítani a testünk által igényelt D-vitamin-szintet. Jól tesszük tehát, ha a D-vitamin-készítmények szedését is megfontoljuk.
Miért annyira fontos a megfelelő D-vitamin-bevitel? Mert jelentős szerepet játszik a kalcium csontokba épülésében, ezáltal csontjaink és fogaink épségének megőrzésében is, befolyásolja szinte minden szervünk és szervrendszerünk működését, valamint nélkülözhetetlen az immunrendszerünk számára. Általában az egészséges felnőtteknek javasolt D-vitamin-bevitel napi 2000 NE (nemzetközi egység), ám ennek akár duplájára is szükség lehet, ha például valaki túlsúlyos. A várandósság 12. hetétől ugyancsak napi 4000 NE-re emelhető a dózis.
Azokban a hónapokban, amikor sok időt töltünk zárt térben, egymással összezárva, kedvezőek a körülmények a náthát és az influenzát okozó vírusok szaporodásához, terjedéséhez. Nem véletlen, hogy évről évre ez az időszak az igazi nátha- és influenzaszezon. Sajnos, a vírusok „felélénkülése”, az influenzajárványok kialakulása éppen egybeesik a napfényhiányos periódussal is, amikor D-vitamin-ellátásunk a legfőbb természetes forrás által, vagyis napozással nem biztosítható.
Sokan azonban nem fordítanak kellő figyelmet erre. Egy 2014-es átfogó kutatás, az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat eredménye szerint a hazai lakosság csupán a szükséges D-vitamin-mennyiség töredékét viszi be szervezetébe.
Pedig – amint azt Barna Mária és Bíró György is kifejti a Magyar Tudomány 2012/5. számában megjelent, A D-vitamin újonnan felismert funkciói című tanulmányában1 – okkal feltételezhető, hogy „a téli hónapokban jelentkező influenza és más légúti fertőzések kialakulása részben a D-vitamin-hiánnyal is összefüggésbe hozható. Napi 2000 NE D-vitamint szedő afro-amerikai nők körében 93%-kal kisebb volt az alsó légúti fertőzések előfordulása (Aloia – Li-Ng, 2007)”.2
A szintén 2012-ben kiadott, Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében3 című tanulmány egyik megállapítása is a rendszeres téli D-vitamin-pótlás indokoltságáról győzhet meg minket – mind a légúti betegségek, mind az egyéb egészségügyi problémák felől nézve. Eszerint: „A D-vitamin-szint /…/ 75–100 nmol/l-re történő emelése a rendelkezésre álló adatok alapján, a csípőtáji törések számát 26%-kal, az 1-es típusú diabetes előfordulását 78%-kal, az összes daganat gyakoriságát 35%-kal, az influenzás megbetegedések számát 90%-kal csökkentené.”
Ennél jobb érvre aligha van szükség – ügyeljünk arra, hogy szervezetünket egész évben elegendő D-vitaminnal lássuk el!
Referenciák
1 Barna Mária – Bíró György: A D-vitamin újonnan felismert funkciói. Magyar Tudomány 2012/5. http://www.matud.iif.hu/2012/05/07.htm
2 Aloia, J. R. – Li-Ng, M. (2007): Epidemic influenza and vitamin-D. Epidemiol Infect. 12, 1-4.
3 https://repo.lib.semmelweis.hu/handle/123456789/4215
A cikk az IBSA Pharma támogatásával készült.
