Az Egészségügyi Világszervezet az élet első hat hónapjában kizárólagos szoptatást ajánl, majd a szilárd ételek fokozatos bevezetése mellett a szoptatás folytatását kétéves korig vagy azon túl.
Szerző: HelloBaby magazin
Az AAP (Az Egyesült Államok gyermekgyógyászainak szakmai szervezete) is nagyjából ezt javasolja 2012 óta, kis hangsúlybeli különbségekkel: kizárólagos szoptatást körülbelül hat hónapos korig, majd a szoptatás folytatását a szilárd ételek bevezetése mellett legalább egyéves korig, vagy addig, ameddig ez az anyának és a gyermeknek megfelelő. A magyarországi szakmai ajánlás így szól: „A csecsemő kiegészítő-táplálását hat hónapos korban el kell kezdeni. Bármely életkorban kezdi is el az egyéb étkek fogyasztását a csecsemő, fokozatosan kell emelni az étkezések számát. Egyéves korig az anyatej domináns táplálék marad..Elfogadva, hogy az anya dönt arról, hogy mennyi ideig szoptatja gyermekét, támogatni kell abban, hogy folytathassa a szoptatást akár a csecsemő kétéves koráig és azt követően is.”
Hogyan kezdjünk hozzá?
Már azzal megteszed az első lépéseket, amikor a várandósság alatt igyekszel finom, egészséges ételeket enni. A kedvenceid íze, aromája ugyanis valamilyen mértékben a magzatvízben is megjelenik, és a magzat abból kortyolgatva elkezdi az ismerkedést azokkal az ételekkel, amelyeket egyszer majd ő is enni fog. Ez az ismerkedés a szoptatás alatt is folytatódik, hiszen az anyatejben, a magzatvízhez hasonlóan, megjelennek az ételek ízanyagai. Tehát edd csak bátran mindazt, amit szeretsz, hogy majd a kisbabád is élvezettel kóstolgathasson.
Már kis csecsemőkorban ismerkedik az étkezések kultúrájával, hangulatával – ez mind hozzátartozik az első falat megalapozásához.
Kezdetben csak kóstolgatás zajlik
Lehetséges, hogy már hetek óta kinézi a szátokból a falatot, nyújtogatja a kezét, ha enni lát benneteket. Lehetséges, hogy kezdetben még nem az ételnek, hanem az új és érdekes játéklehetőségnek, felfedezni valónak szól az érdeklődése. Ne lepődj meg, ha az első kínált falatok nagyobbik része az előkére vagy a földre kerül. Sok kisbabánál ilyenkor még működik a nyelvkilökő reflex, amelynek az a feladata, hogy eltávolítsa a szájüregből az oda nem való dolgokat. A tejnél szilárdabb állagú ételek evését, lenyelését előbb meg kell tanulni!
A másik ok, ami miatt nem célszerű szoptatás helyett kínálni az ételeket, az, hogy a nálunk hagyományos kezdő ételnek számító reszelt alma, főtt krumpli és répa tápanyag- és energia tartalma elmarad az anyatejétől.
Milyen sorrendben vezessük be az ételeket?
Ennek nincs kötelezően követendő rendje. A csecsemőtáplálási módszertani levélben szerepel egy ajánlott sorrend. Ennek logikája az, hogy kezdetnek az egyszerű, könnyen emészthető, ritkán allergiát kiváltó ételeket adjuk, egyszerre mindig csak egyféle új alapanyagot, majd fokozatosan emeljük a mennyiségeket a baba igényei, érdeklődése szerint. Ebbe az is beleférhet, hogy nem eszik még sokat, inkább csak kóstolgat. Aggodalomra semmi ok, az erőltetés, tömés zsákutcájába soha nem szabad belemenni!
A leggyakoribb allergének: 1. tejfehérje, 2. tojás, 3. szója. Az allergének bevezetését (a glutént is) érdemes az immunológiai ablak elveinek megfelelően a baba 4-6 hónapos kora között megkezdeni. Tápszeres csecsemőnél javasolják a 4 hónapos kezdést, szoptatott babánál a 6 hónapos kort. Így ugyanis – ideális esetben a szoptatás nyújtotta védelem mellett találkozik a baba az allergénekkel – valamint fontos, hogy kevésbé súlyos reakcióra és könnyebb adaptálódásra számíthatunk; lényegében könnyebben hozzászokik a baba az adott anyagokhoz. Hangsúlyozni kell, hogy kezdetben csupán időnként és nagyon pici mennyiségekről van szó.
Mit ne kapjon?
A csecsemők számára árusított ételek közül célszerű mellőzni a babatejeket, tejpépeket, babadesszerteket, kekszet, babapiskótát. Ne cukrozd a gyerek ételeit, italait!
Mézet egyéves kor után kaphat a kisgyerek.
Ha már túl vagytok a kóstolgatós fázison, érdemes úgy összeállítani a családi étkezéseket, hogy a nagyoknak készülő ételekből a pici is kaphasson, például húslevesből zöldséget, esetleg egy kevés leveshússal összeturmixolva. A bogyós gyümölcsökkel jobb megvárni az első szülinapot.
Bébiétel vagy a saját főztöd?
Ez a te döntésed! Mindenesetre azt érdemes végiggondolnod, hogy a bébiételek íze mindig egyforma, szemben a házikonyha sokszínűségével, a kétszer pont ugyanúgy soha nem készülő házikoszt gazdag ízvilágával. A WHO arra biztatja a szülőket, hogy helyben termett/termelt élelmiszerekkel etessék a babát. A gondos megmosás, megtisztítás az engedélyezett növényvédő szerek maradványait eltávolítja. De persze ha van nagy mennyiségben biozöldség beszerzésére lehetőség, az a legjobb megoldás.
Kanállal vagy kézzel?
Bízd a babára! Az igény szerinti szoptatást vagy tápszeres táplálást kövesse igény szerinti, baba vezérelte hozzátáplálás. A te dolgod csupán annyi, hogy jó példával járj elöl, biztosíts neki változatos ételeket állagban és alapanyagban egyaránt, aztán lássuk, mit fogad el szívesen!
Forrás: AAP Reaffirms Breastfeeding Guidlines, Védőnői szakmai Kollégium: Csecsemő táplálási protokoll
Hozzátáplálás – különszámunk minden fontos kérdésre választ ad a hozzátáplálással kapcsolatban
Mit, mikor és hogyan? Miből tudhatjuk, hogy babánk készen áll a hozzátáplálásra? Milyen ételt mikor vezessünk be? Hogyan növelhetjük a szilárd táplálék mennyiségét? Milyen alapanyagokból készüljön a bébiétel? Milyen ételek, alapanyagok vannak tiltólistán, és meddig? Mit kell tudni a falatkás táplálásról, a BLW-ről? Melyek a leggyakoribb allergének és mik lehetnek az allergia jelei? Hogyan vezethetjük be babánk étrendjébe a tehéntejet, a tojást, a glutént? Mit tegyünk, ha a baba játszik az étellel? Mit tehetünk, ha válogatós a gyermekünk? Hogyan előzhetjük meg a félrenyelést? Meddig kapjon anyatejet a kicsi? +55 Recept!
